14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Közkereseti társaság átalakulása
Kérdés:
Egy kkt. szeretne átalakulni kft. társasági formára. Milyen lehetősége van erre a legegyszerűbb módon? A szakirodalomban több lehetőség ígérkezik. Kérem, hogy válaszukban jelöljék meg a törvényi hivatkozást is.
2. cikk / 14 Transzferár-dokumentációs nyilvántartás
Kérdés: A transzferár-dokumentációs nyilvántartással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném állásfoglalásukat. Annak megállapítása, hogy kell-e transzferár-dokumentációt készíteni, szerintünk a következő:
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?
3. cikk / 14 Beolvadás esetén ki ír alá?
Kérdés: Beolvadás esetén el kell készíteni a beolvadás napját követően a beolvadó társaság (egy kft.) tevékenységét lezáró beszámolóját és a záróbevallásait. Ki írja alá – az ezekért viselt felelősséget is figyelembe véve – az érintett dokumentumokat akkor, ha a beolvadó társaságnál az ügyvezetői feladatokat az ügyvezető munkaviszonyban látja el? Milyen lehetőségek vannak ennek a kezelésére? A beolvadó gazdasági társaságnál FEB működik. A FEB-nek vannak-e feladatai a beolvadó gazdasági társaság tevékenységét lezáró beszámolója kapcsán, különös tekintettel arra, hogy az alapító a beszámolót csak a FEB véleményét figyelembe véve fogadhatja el? Van-e arra megoldás, hogy a beolvadás napját követően elkészülő tevékenységet lezáró beszámolót a FEB véleményezze?
4. cikk / 14 Kriptovalutához kapcsolódó kérdések
Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
5. cikk / 14 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
6. cikk / 14 Ügyvezetői jogviszony a Tbj-tv. és az új Ptk. alapján
Kérdés: Az alábbi két jogszabály eltérő rendelkezései miatt akadtak kérdéseink: Az új Ptk. az alábbiak szerint szabályozza az ügyvezetők jogviszonyát: 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ugyanakkor a Tbj-tv. az alábbiakról rendelkezik:
d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megkérdeztünk egy jogászt a két jogszabályi hivatkozás értelmezésével kapcsolatban. Tőle azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a Ptk. csak a vezető tisztségviselőkre, míg a Tbj-tv. csak a tagokra vonatkozik. Így azok a vezető tisztségviselők, akik tagok is egyben a bt.-k esetében (ha csak egy beltagja van), akkor az ügyvezetői teendőket csak megbízási jogviszony alapján láthatják el. A kft.-k esetében pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Ezen álláspont alapján további kérdéseink merültek fel:
1. A két jogszabály fenti értelmezése helyes-e?
2. Van-e teendő azokkal a társas vállalkozókkal (akik tagok és ügyvezetők is egyben), akik módosítják a társasági szerződést (már Ptk.-ra hivatkozással), van főállásuk, az adott vállalkozásban munkát nem végeztek, és eddig a 08-as bevalláson munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentettük nullás adattartalommal. Ha az új Ptk.-t nézem, akkor elvileg ez már nem lehetséges, hiszen az ügyvezetői teendőket csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni.
3. Hogyan fog alakulni azoknak a társas vállalkozóknak a jogviszonya, akik eddig munkaviszonyban látták el az ügyvezetői teendőket, és nem volt máshol 36 órát elérő jogviszonyuk?
4. Ha az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, akkor a Tbj-tv. szerint is lehet megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül is?
5. Elláthatja-e a kft. tagja egy munkaviszonyon belül az ügyvezetői feladatokat, és mellette betölthet-e valamilyen más munkakört, ha ezt a munkaszerződése és a munkaköri leírása is tartalmazza?
6. Mi a teendő azokkal a betéti társaságokkal, ahol egy beltag van, ő az ügyvezető is, és mellette személyesen közreműködik? Ha az új Ptk.-t nézem, akkor mind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a személyes közreműködést csak megbízási jogviszony keretében láthatja el (hiszen a legfelsőbb bíróság egy jogegységi határozatban kimondta, hogy nem lehet munkaviszonyban). Ebben az esetben viszont nem alkalmaztuk a Tbj-tv. rendelkezéseit, amelynek értelmében a személyes közreműködést tagi jogviszonyban kellene ellátni (magasabb járulékfizetéssel), míg az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben az esetben a Ptk. szabályait vegyük-e figyelembe, és a Tbj-tv. rendelkezéseit ne tartsuk be, vagy fordítva. Esetleg mi a megoldás mindkét jogszabály rendelkezéseinek betartására?
7. Egyszemélyes kft. ügyvezetője végezheti az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében akkor is, ha erre nem tér ki a társasági szerződés?
Alapvető problémánk, hogy nem tudjuk, hogyan kell összhangba hozni az új Ptk.-t a Tbj-tv. rendelkezéseivel. Számunkra a kettő ellentétes szabályokat tartalmaz. Ebből kifolyólag nem tudjuk a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba.
d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megkérdeztünk egy jogászt a két jogszabályi hivatkozás értelmezésével kapcsolatban. Tőle azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a Ptk. csak a vezető tisztségviselőkre, míg a Tbj-tv. csak a tagokra vonatkozik. Így azok a vezető tisztségviselők, akik tagok is egyben a bt.-k esetében (ha csak egy beltagja van), akkor az ügyvezetői teendőket csak megbízási jogviszony alapján láthatják el. A kft.-k esetében pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Ezen álláspont alapján további kérdéseink merültek fel:
1. A két jogszabály fenti értelmezése helyes-e?
2. Van-e teendő azokkal a társas vállalkozókkal (akik tagok és ügyvezetők is egyben), akik módosítják a társasági szerződést (már Ptk.-ra hivatkozással), van főállásuk, az adott vállalkozásban munkát nem végeztek, és eddig a 08-as bevalláson munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentettük nullás adattartalommal. Ha az új Ptk.-t nézem, akkor elvileg ez már nem lehetséges, hiszen az ügyvezetői teendőket csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni.
3. Hogyan fog alakulni azoknak a társas vállalkozóknak a jogviszonya, akik eddig munkaviszonyban látták el az ügyvezetői teendőket, és nem volt máshol 36 órát elérő jogviszonyuk?
4. Ha az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, akkor a Tbj-tv. szerint is lehet megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül is?
5. Elláthatja-e a kft. tagja egy munkaviszonyon belül az ügyvezetői feladatokat, és mellette betölthet-e valamilyen más munkakört, ha ezt a munkaszerződése és a munkaköri leírása is tartalmazza?
6. Mi a teendő azokkal a betéti társaságokkal, ahol egy beltag van, ő az ügyvezető is, és mellette személyesen közreműködik? Ha az új Ptk.-t nézem, akkor mind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a személyes közreműködést csak megbízási jogviszony keretében láthatja el (hiszen a legfelsőbb bíróság egy jogegységi határozatban kimondta, hogy nem lehet munkaviszonyban). Ebben az esetben viszont nem alkalmaztuk a Tbj-tv. rendelkezéseit, amelynek értelmében a személyes közreműködést tagi jogviszonyban kellene ellátni (magasabb járulékfizetéssel), míg az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben az esetben a Ptk. szabályait vegyük-e figyelembe, és a Tbj-tv. rendelkezéseit ne tartsuk be, vagy fordítva. Esetleg mi a megoldás mindkét jogszabály rendelkezéseinek betartására?
7. Egyszemélyes kft. ügyvezetője végezheti az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében akkor is, ha erre nem tér ki a társasági szerződés?
Alapvető problémánk, hogy nem tudjuk, hogyan kell összhangba hozni az új Ptk.-t a Tbj-tv. rendelkezéseivel. Számunkra a kettő ellentétes szabályokat tartalmaz. Ebből kifolyólag nem tudjuk a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba.
7. cikk / 14 Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
8. cikk / 14 Költséghányad érvényesítése tisztségviselőnél megbízással
Kérdés: "X" magánszemély főállással rendelkezik, de mellette 2006. január 1-jétől egy kft. vezető tisztségviselője (csak ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek!) megbízási szerződés alapján, és jövedelmét (önálló tevékenységből származó jövedelemként) minden hónapban 10% költséghányad alkalmazásával bérszámfejtik. A kft. új könyvelője (az Szja-tv. 24 §-ra hivatkozva) most jelezte, hogy éveken át nem lehetett volna 10%-os költséghányadot alkalmazni, mert a megbízási viszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni, így költségelszámolásnak helye nincs. Igaza van az új könyvelőnek? 2010. január 1-jétől lehet-e alkalmazni a 10%-os költséghányadot?
9. cikk / 14 Szokásos piaci ár nyilvántartása
Kérdés: "A" anyavállalatnak van "B" leányvállalata. "B" szintén anyavállalata 100%-ban "C" és "D" leányvállalatnak. Kérdés, hogy "C" és "D" egymással kapcsolt vállalkozás-e, kell-e a kettőjük között kötött szerződések alapján transzferár-dokumentációt készíteni? "B" anya és "C" leánya között van szerződés. "B" készít dokumentációt "C"-nek is, kötelezettsége a dokumentáció elkészítése?
10. cikk / 14 Szokásos piaci ár meghatározása, nyilvántartása
Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?