Céges elektromos autók otthon való töltése

Kérdés:

Ügyfelem társas vállalkozás, amely több dolgozóval ügyeletet lát el, elektromos autókat vásárolt. A céges elektromos autóknak a dolgozók otthonában történt töltését az alábbiak szerint meg tudják-e téríteni? A dolgozók változó telephelyen végeznek munkát, és ehhez a cég céges autót biztosít. A naponta változó kezdési helyek és a mindennapi ügyeletadás miatt az autóval hazajárhatnak. Az összességében kedvezőbb üzemeltetési költségek és a városi környezetre kisebb terhelés miatt elektromos autókkal járnak, ezek töltését legoptimálisabban éjszaka tudnák megoldani a dolgozók az otthonukban, mivel nem minden partnerünknél és/vagy a körzetében van töltőpont a napközbeni töltésre. Terveink szerint a munkavállalókhoz felszerelésre kerülne egy olyan elektromosautó-töltő berendezés, amiből az autóba töltött energia távolról leolvasható és letölthető, és ez alapján szeretnék elszámolni és megtéríteni az elhasznált áram díját. A költséget minden hónapot követően, a leolvasott kWh és a mindenkor érvényes lakossági áram piaci ára alapján térítenénk meg. Az ilyen formában történő kifizetésnek lenne-e jogszabályi akadálya, illetve kellene-e ez esetben bármiféle adót, járulékot fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...az általános szabály szerint;– ez esetben az áfán túlmenően további adófizetési kötelezettség nem lenne.Azzal nem lehet egyetérteni – ami a kérdés szövegezéséből következhet –, hogy az elektromosautó-töltő berendezést a munkavállaló szereltesse fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 350. számában a 7055. kérdésre adott válaszban a közös költség megtérítése kapcsán azt írták, hogy az nem közvetített szolgáltatás, viszont azt sugallják, hogy az árbevétel, amikor azt írták, "annak a fedezetét a tulajdonosnak a bérleti díjban kell megkapnia". A válaszban elfelejtettek kitérni arra, hogy az is törvényes megoldás, ha a közös költséget csupán pénzügyileg közvetítik, és azt nem számlázzák, így az nem árbevétel, és nem is képezi az iparűzési adó alapját. Arról is kellett volna írni a válaszban, hogy a közös költség nagy része energiaköltség, így azt – a társasház éves adatai alapján – anyagköltségként számolta el, és csökkenti az iparűzési adó alapját.
Részlet a válaszából: […] ...kell a bérlők felé, és akkor is árbevétel lesz a tulajdonosnál.A közüzemi szolgáltatások nagy része energiaköltség. Ebben egyetértünk, ha ezt a tulajdonos továbbszámlázza, akkor vízdíjat, gázdíjat, áramdíjat kell, hogy számlázzon (amit ugyan a szakma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Energiaadó, rendszerhasználati díj elszámolása

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.
Részlet a válaszából: […] ...díj bekerülési (beszerzési) értékének részét képezik földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Csatornahasználati díj

Kérdés: Hogyan szabályos 2012. évben a vízdíjszámlában szereplő csatornadíj könyvelése? Anyagköltség vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...előírása szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos energia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató (2012. év végi módosítás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Költségek viselése bérleti díj ellenében

Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdezővel, a kérdésben leírtakat nem lehet csak az áfa szempontjából megítélni. A bérbe­adás kezdetétől kell az elszámolást "helyretenni".Feltételezhetően az ingatlan bérbeadása nem 2012-ben kezdődött, hanem 2011-ben vagy még azt megelőzően.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Közösen használt rendelő költségeinek átterhelése

Kérdés: Betéti társaságként működő ügyfelünk a háziorvosi tevékenysége mellett adóköteles tevékenységet is folytat. Háziorvosi tevékenységének folytatásához ügyfelünk közösen használja rendelőjét egy másik háziorvosi bt.-vel. Az áram- és a távhőszámlákat ügyfelünk egyenlíti ki (az áfa nem vonható le), a betéti díjat a másik bt. rendezi. Amennyiben a jövőben egymás felé átszámlázzák a fenti költségek 50-50 százalékát, helyes-e, ha ügyfelünk az energiaköltséget adómentesen számlázza át? A továbbszámlázott áramköltséget ki kell-e könyvelni az anyagköltségből, hogy az iparűzési adónál a levonható anyagköltség csak az ügyfelünk által ténylegesen használt áramot és távhőt tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyezzük, azzal nem lehet egyetérteni,hogy az áram- és távhőszámlákat ügyfelük, a bérleti díjat a másik bt. rendezi. Ezesetben ugyanis ügyfelük olyan kötelezettséget vállal magára, amelykötelezettség nem őt terheli az áram- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: A közüzemi díjak költségelszámolásával kapcsolatosan az utóbbi időben több – néha egymásnak kissé ellentmondó – tájékoztatás is megjelent különböző szaklapokban. Annak, hogy a közüzemi díjakat anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolja el a társaság, a helyi iparűzési adó megállapítása szempontjából van a legjelentősebb szerepe. E kérdés tisztázása érdekében kérjük segítségüket, hogy az áram-, a gáz-, a víz-, a csatornadíjak anyagköltségként elszámolhatóak-e a szolgáltató számlájában feltüntetett statisztikai jelzőszámtól függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben külön jogszabálynak megfelelőenbiztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása jogcímen azegyetemes szolgáltató által számlázott összegeket az áramdíj részének kelltekinteni az áram végső fogyasztójánál, és azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.