Munkásszálló számlái szerinti áfa levonhatósága

Kérdés: A külföldi tulajdonú kft. speciális tudású külföldi munkavállalókat hoz Magyarországra, akiknek ingyen munkásszállást biztosít. Magyar munkavállalókat a speciális tudásigény miatt nem tudnak felvenni. A külföldi munkavállalóknak más EU-s országban van az állandó lakhelyük. A munkásszállót üzemeltető számlát ad a kft.-nek. Levonható-e a számla áfatartalma? Értelmezésünk szerint az ingyenesség miatt nem lehetne levonni az áfát, de mivel a munkáltató helyzete szerint más lehetőség nincs e munkaerő biztosítására, ezért a vállalkozás érdekében felmerült költségről van szó, tehát levonható az áfa is.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy a kérdezőnek az áfa levonhatósága melletti érvelésével nem lehet egyetérteni, nincsen olyan jogszabályi előírás, amely a kérdezői érvelést alátámasztaná.A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell, megjegyzéssel kiegészíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Földgázkereskedő iparűzésiadó-előlege

Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...a Htv. 52. §-ának 31. pontjára is, amelynek c) alpontja sajátos telephelyfogalmat ír le a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamosenergiaelosztó-hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Számlakibocsátási kötelezettség más nevében

Kérdés: Társaságunk tervezi, hogy a megrendelésünkre végzett szállítmányozás díjait a szállítmányozó helyett számlázza. Milyen feltételnek kell eleget tenni a "más nevében" történő számlázás esetén? Ebben az esetben mit könyvel a számlát más nevében kiállító, tehát a szolgáltatást igénybe vevő, kinek kell a fizetendő áfát bevallania, megfizetnie? Hogyan és mikor kell a levonható áfát könyvelni és bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...a számlakibocsátáshozfűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért akötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős, azaz ha aszállítmányozó nem vallja be, nem fizeti be a fizetendő áfát, akkor az adóhiánymegfizetése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Támogatás esetén az áfa levonhatósága

Kérdés: A nonprofit szféra adózásával több cikk foglalkozik. Az egyik szaklapban ez jelent meg: "Több szervezet elköveti azt a hibát, hogy az alapján határozza meg a levonható adót, hogy támogatásból finanszírozza a beszerzést vagy sem. Amennyiben támogatásból finanszírozza, úgy az adót nem vonja le." A Számviteli Levelekben a 3899. kérdésre adott válaszban ez olvasható. A Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla? A válasz: Ha a kérdező cégnek nincs adóköteles tevékenysége, termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, akkor a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások elő­zetesen felszámított áfáját nem helyezheti levonásba, nem igényelheti vissza. A két értelmezés ellentmondásosnak tűnik.
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek ha támogatásbólfinanszírozzák a beszerzést, az adót nem vonják le. És ezzel a válaszadó isegyetért, hiszen a támogatással adóköteles tevékenységhez szükséges beszerzésis finanszírozható, amely beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Humán-egészségügyi ellátás beruházásának áfája

Kérdés: Humán-egészségügyi ellátást és oktatást is végző társaság saját rezsis beruházást végez. A beruházás folyamatában nem igényelhette vissza az áfát, ezért azt a beruházási számlán bruttó összeggel könyvelték. A létesítmény az egészségügyet fogja szolgálni. Amikor a beruházás végleg elkészül és üzembe helyezik, hogyan járok el helyesen az áfát illetően? A beruházás nettó értékére rászámolom a 25% áfát, amit befizetendőként bevallok, visszaigényelhető összeg pedig nem lesz?
Részlet a válaszából: […]  A válasznál alapvetően az Áfa-tv. 120. §-a a) pontjában,valamint a 134. §-ában foglaltakat indokolt figyelembe venni.Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint:ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásánbelül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Közösen használt rendelő költségeinek átterhelése

Kérdés: Betéti társaságként működő ügyfelünk a háziorvosi tevékenysége mellett adóköteles tevékenységet is folytat. Háziorvosi tevékenységének folytatásához ügyfelünk közösen használja rendelőjét egy másik háziorvosi bt.-vel. Az áram- és a távhőszámlákat ügyfelünk egyenlíti ki (az áfa nem vonható le), a betéti díjat a másik bt. rendezi. Amennyiben a jövőben egymás felé átszámlázzák a fenti költségek 50-50 százalékát, helyes-e, ha ügyfelünk az energiaköltséget adómentesen számlázza át? A továbbszámlázott áramköltséget ki kell-e könyvelni az anyagköltségből, hogy az iparűzési adónál a levonható anyagköltség csak az ügyfelünk által ténylegesen használt áramot és távhőt tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyezzük, azzal nem lehet egyetérteni,hogy az áram- és távhőszámlákat ügyfelük, a bérleti díjat a másik bt. rendezi. Ezesetben ugyanis ügyfelük olyan kötelezettséget vállal magára, amelykötelezettség nem őt terheli az áram- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...azegyéb költségek, amelyeket az Szt. előírásai szerint a felmerüléskorköltségként számol el, részben a kutatás-fejlesztést a műegyetem végzi, amelyeta cég felé számláz, a cég pedig igénybe vett szolgáltatás költségeként számoljael. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
Részlet a válaszából: […] ...közé törvényi előíráson alapul, így nem minősíthető jogszerűtlennek. Az megengedett, hogy valaki a törvényi módosítással nem ért egyet, de az egyet nem értés nem mentesít a végrehajtás kötelezettsége alól.Az Áfa-tv. módosító rendelkezése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszából: […] ...menetjegyének a munkáltatót terhelő részét az intézmény kétféleképpen számolhatja el.Amennyiben az utazási bérletet, illetve a menetjegyet a munkavállaló a saját nevében vásárolja meg, a munkáltató pedig a bérlet, illetve a menetjegy árának 80, illetve 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

A lakásbérleti díj és a kapcsolódóan számlázott szolgáltatások

Kérdés: A lakás bérleti díja, amely tárgyi adómentes bevétel, az áfatörvény alapján tartalmazza a közüzemi költségeket is. A díjbeszedőtől kapott számlán szereplő áfa levonásba helyezhető-e, vagy a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódóan az áfa nem vonható le?
Részlet a válaszából: […] ...alapján (bár nem feltétlenül ugyanazon az áron) terhelhetők át a bérlőre.Ha tehát a bérleti szerződés alapján a bérbe vevő egyetlen összeget fizet (amely olyan magas, hogy fedezetet nyújtson a várható rezsiköltségekre is, vagy a rezsit külön megállapítják ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.