Földhasználati és haszonélvezeti jog törlése

Kérdés: A szőlőműveléssel foglalkozó társaság tevékenységét olyan földterületen végzi, ami nem a saját tulajdona. A földet 99 évre szóló földhasználati jog és 25 évre szóló haszonélvezeti jog alapján használja. A földhasználati jog az alakuláskor apportként került a társaságnál a vagyoni értékű jogok közé, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke közel 30 M Ft. A 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény alapján az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala határozatával 2014. július 30. nappal törölte az ingatlan-nyilvántartásból a társaság javára bejegyzett használati jogát, valamint haszonélvezeti jogát. A társaság a hatóság döntésének jogszerűségét vitatja, ezért keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor javasoltam, hogy ezeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni mint terven felüli értékcsökkenést. A tulajdonos vitatja e vagyonvesztésnek az elszámolását. Ha a jogok kivezetésével nem értenek egyet, úgy gondolom, legalább céltartalékot kellene képezni. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt csak annyit, nem az a megoldás, ami a kérdésben lehetőségként szerepel.A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése szerint: semmis a haszonélvezeti jog, illetve a használat jogának (a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak csorbítására lenne alkalmas.Ugyanakkor az apportálót, (...) az elévülési időn belül aszerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon, az Áfa-tv.-benszabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a b) pontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek 229. számában a 4731. és a 4732. kérdésekre adott válaszra adott – fenti kérdés szerinti – észrevételekkel a válaszadó egyetért. A szóban forgó kérdésekre adott válaszokban az apport alatt azokat a nem pénzbeli hozzájárulásokat, eszközöket értettük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Kárpótlási jegy árfolyamvesztesége

Kérdés: A kárpótlási jegy értékesítésén elért veszteséget milyen esetben kell nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek (ráfordításnak) tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladóan eltérő beszerzési, eladási árból származott. Például, ha 1999 októberében szerezte be a vállalkozás a kárpótlási jegyet a szokásos piaci (tőzsdei) ár 150 százalékán, 510 forintért, és azt 2000 októberében piaci áron – 320 forintért – eladta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.