9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Devizában vásárolt befektetési jegyek átértékelése
Kérdés: A devizában vásárolt befektetési jegyeket át kell értékelni év végén?
2. cikk / 9 Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek
Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
3. cikk / 9 Követelésvásárlás szerződésének a módosítása
Kérdés: "A" társaság megvásárolta "B" cégtől annak a "C" társasággal szemben fennálló követelését. Az eredeti követelés kölcsöntartozás, 50 millió forint tőke és 10 millió forint kamat. A megállapodás szerint az "A" társaság a követelést 12 millió forint összegben szerzi meg. "A" társaság tulajdonosa "C" társaságnak, "A" társaság a követelésvásárlásról tájékoztatta a "C" társaságot. "A" társaság 12 millió forintos egyéb követelést mutat ki, a 0. Számlaosztályban pedig az 50+10 millió forintot. Ezt követően "A" társaság és "C" társaság a megállapodást módosítja. A tőke összegébe a kamat összegét is beszámítják, és a 60 millió forintot átszámítják devizára, az egyéb feltételeken is módosítanak. Felvetődő problémák: Az új megállapodás megváltoztatja-e az "A" társaságnál a követelés jogcímét, összegét? Az egyéb követelés tagi kölcsönné változik-e? Kell-e kezelni azt a tényt, hogy a követelés hosszú lejáratú? A 0. Számlaosztályban kell-e követni az új szerződés szerinti adatokat (devizában nyilvántartás, átértékelés)? A szerződés alapján kapott kamat pénzügyi bevétel vagy egyéb bevétel? "A" társaság a követelést a szerződés szerinti összegekkel egyezteti, figyelembe véve a közben keletkező kamatokat és pénzügyi teljesítéseket? A "C" társaságnál a kölcsön és kamat együttes összegében kölcsöntartozást kell kimutatni? Az analitikában a devizás elszámolást rögzíteni kell? Stb.
4. cikk / 9 Befektetési jegyek nem realizált hozama
Kérdés: A kft. európénzpiaci befektetési jegyet és tőkegarantált pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. A befektetési jegyek forgalmában év közben nem volt változás. Év végén a banki kivonaton és a külön ügyfélkimutatáson tájékoztatásul közlik a befektetési jegyekre vonatkozó nem realizált hozamot. A befektetési jegyek év végi nem realizált hozama elhatárolásként a pénzügyi bevételek között elszámolható?
5. cikk / 9 Behajtási költségátalányról lemondás
Kérdés:
A NAV állásfoglalása szerint a behajtási költségátalány rendkívüli bevételnek minősül, ha a jogosult eltekint attól, az Önök válaszában az elengedett kötelezettség az egyéb ráfordítást csökkenti. Ezt 2014. 01. 01-től kell alkalmazni. Melyik megoldás a helyes? Minden esetben írásban kell lemondania a jogosultnak? Eddig egyetlen ügyfelünktől sem kaptunk ilyen levelet. Mi sem küldtünk a vevőinknek. Ezt sürgősen pótolni kell?
6. cikk / 9 Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése
Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
7. cikk / 9 Kötelezettség árfolyam-különbözete csődeljárás esetén
Kérdés: A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csődegyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?
8. cikk / 9 Építményadó továbbszámlázása
Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?
9. cikk / 9 Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!