Követelésvásárlás szerződésének a módosítása

Kérdés: "A" társaság megvásárolta "B" cégtől annak a "C" társasággal szemben fennálló követelését. Az eredeti követelés kölcsöntartozás, 50 millió forint tőke és 10 millió forint kamat. A megállapodás szerint az "A" társaság a követelést 12 millió forint összegben szerzi meg. "A" társaság tulajdonosa "C" társaságnak, "A" társaság a követelésvásárlásról tájékoztatta a "C" társaságot. "A" társaság 12 millió forintos egyéb követelést mutat ki, a 0. Számlaosztályban pedig az 50+10 millió forintot. Ezt követően "A" társaság és "C" társaság a megállapodást módosítja. A tőke összegébe a kamat összegét is beszámítják, és a 60 millió forintot átszámítják devizára, az egyéb feltételeken is módosítanak. Felvetődő problémák: Az új megállapodás megváltoztatja-e az "A" társaságnál a követelés jogcímét, összegét? Az egyéb követelés tagi kölcsönné változik-e? Kell-e kezelni azt a tényt, hogy a követelés hosszú lejáratú? A 0. Számlaosztályban kell-e követni az új szerződés szerinti adatokat (devizában nyilvántartás, átértékelés)? A szerződés alapján kapott kamat pénzügyi bevétel vagy egyéb bevétel? "A" társaság a követelést a szerződés szerinti összegekkel egyezteti, figyelembe véve a közben keletkező kamatokat és pénzügyi teljesítéseket? A "C" társaságnál a kölcsön és kamat együttes összegében kölcsöntartozást kell kimutatni? Az analitikában a devizás elszámolást rögzíteni kell? Stb.
Részlet a válaszából: […] ...fennálló devizatartozást, mind a mérlegfordulónapig meg nem fizetett devizakamatot az Szt. 60. §-a szerint át kell értékelni.Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a forintban nyilvántartott kölcsönt és a kamat miatti tartozást együtt mutassák ki, mert az azt jelentené, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Osztalék miatti kötelezettség átminősítése

Kérdés: A kft.-nek két gazdasági társaság az alapító tagja. A tagokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség és tagi kölcsön miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Megállapodásban (szerződésben) "átminősíthető-e" az osztalék miatti kötelezettség tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...(Ez esetben viszont nem szerencsés osztalékfizetésről dönteni!)A válasz tehát egyértelműen az, hogy a választ adó nem ért egyet az osztalék miatti kötelezettségnek tagi kölcsön miatti kötelezettséggé történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...a "Z" kft. között. A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja ötkülönböző esetet sorol fel kapcsolt vállalkozásként. A kérdésben ezek közülegyet sem említ a kérdező. A kérdésben leírt (a 11 százalékos részesedés) esetönmagában még nem teszi a két kft.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Tagi kölcsön

Kérdés: Meghatározó többséggel rendelkező magánszemély tulajdonos adhat-e tagi kölcsönt vállalkozásának kamat nélkül? Ha nem adhat, de mégis ad, hogyan kell azt elszámolni? Van-e szja-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a cég kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.Kft.-nél a Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.