Részjegy fejében részvény

Kérdés: Egy kft. ügyfelem takarékszövetkezeti részjeggyel rendelkezett. A Takarékszövetkezet takarékbankká alakult. Ügyfelem 1805 db, összesen 18.050.000 Ft névértékű részjegyét bevonták, és ezzel egyidejűleg 13.700 Ft/db beszámítási értéken (24.728.500 Ft), valamint 5.271.500 Ft pótlólagos vagyoni hozzájárulás mellett 30.000.000 Ft értékű részvényt jegyzett. Hogyan kell könyvelnem a részvény- és a részjegymozgást? Van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben a kft. valójában részvényeket kapott részjegyek ellenében, tehát csere történt. Az Szt. 50. §-ának (2) bekezdése szerint a csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz szerződés szerinti értéke, a cserébe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség). A 18. § (2) bekezdése az előbbiekhez kapcsolódóan rögzíti a jogelőd egyéni vállalkozó elévülési időn belüli egyetemes felelősségét az átalakulásig (a kft. alapításáig) bezárólag szerzett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés:

A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?

Részlet a válaszából: […] ...előtti eredményt). Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 401. számában – 2019.03.07.)Észrevétel: Olvasónk nem ért egyet a Számviteli Levelek 398. számában a 7805. kérdésre adott válaszunk következő részével: „abban az esetben azonban, ha évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnéséről az alapítvány döntéshozó szerve határoz, a felügyelőbizottság (ha van ilyen), az alapítók megkérdezése és egyetértése alapján. Egyetértés esetén a döntéshozó szerv meghatározza a beolvasztó alapítvány egyetértésével–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...meg, a barterügylettel kapcsolatosan a nyújtott szolgáltatásokat a tényleges teljesítésnek megfelelően kell számlázni, nem feltétlenül egyetlen számlában.Akciós ár alkalmazása:Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján termék értékesítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Útiköltség-térítés megbízási jogviszonyban

Kérdés: Megbízási szerződésünk van egy oktatóval, akinek megtérítjük az utazási költségét, jelen esetben vonatjegy alapján kiadási pénztárbizonylattal (számlát nem tud kérni, mert pedagóguskedvezménnyel vásárolja a jegyet). A számfejtésben béren kívüli utazásiköltség-térítés (adómentes) tételként szerepel. Helyesen járunk el, megfelelő a bizonylatolás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem. Nem az a probléma, hogy útiköltség-térítést fizetnek, hanem az, hogy mennyit, és azt miként bizonylatolják.Minden gazdálkodóra érvényes szabály, hogy csak szabályszerű bizonylat alapján lehet a gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1/A. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha a Magyarországon – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Bérleti díj kedvezménnyel

Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt következtetéssel egyetértünk, az az időbeli elhatárolás számviteli alapelvből következik. (Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...belül vannak irodák is, meg számítógépalkatrész-gyártó üzem is, akkor az épület nem tekinthető rendeltetése, használata alapján egyetlen tárgyi eszköznek. Az Szt. az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek az épületrészt is. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Mobilszolgáltató flotta részesei

Kérdés: A mobilszolgáltató társaság a flotta keretén belül 30-40 hívószámot, előfizetést tart fenn a saját alkalmazottak, alvállalkozók, üzleti partnerek számára. Az alkalmazottak részére rendelkezésre áll a tételes híváslista, a céges és a magánhívások elkülönítése, az alvállalkozók felé a teljes költséget leszámlázza a társaság. Maradhatnak-e az alvállalkozók a szerződésbontás, illetve az alkalmazottak kilépésük után a flotta részesei? A kérdező nem tartja jogosnak, mivel a flotta jelentős kedvezményt biztosít a flotta részesei számára. A céghez számlázott, majd továbbszámlázott tételek nem a cég érdekében merülnek fel.
Részlet a válaszából: […] ...a céggel partneri kapcsolatban nem lévő alvállalkozók, a cégből kilépett alkalmazottak részére biztosítják-e a flottakedvezményeket. Egyetértünk a kérdezővel abban, hogy nem logikus, de nem ismerjük a cég vezetőinek – a rendszert fenntartó – álláspontját.Amíg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
1
2
3