Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] ...a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért.A fióktelep számviteli nyilvántartásait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A számlát, azaz a gazdasági eseményről szóló tipikus bizonylatot az ügylet valós tartalmának megfelelően kell kiállítani. Az ügylet a felek között létrejött kötelemből következik, amit – optimális esetben – pontosan leír a felek között létrejött szerződés. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Külföldi illetőségű edző járuléka

Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett megbízási díj személyi jövedelem­adó szempontjából önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősíthető, és a bevételből a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Tagi hitelből tőkeemelés bt.-nél

Kérdés: Bt.-nél hogyan lehet tagi hitelből jegyzett tőkét emelni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. előírásából az következik, hogy a társaság tagjai a társaságiszerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemlegesfelelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és azehhez szükséges vagyoni hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Lakásfenntartás áfája

Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...áfáját a bekerülési értékrészének tekinti, illetve a szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját isköltségként számolja el. Egyetlen lakásnak a bérelt irodakénti használata nemfeltétlenül indokolja az átminősítést, még a lakás telekkönyvi betétje esetébensem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Utazásszervezési szolgáltatás értékesítése

Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdéseim: 1. Az utazásszervezés költségeivel (hajó, repülő, szállás stb.) kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Az uniós országban bejegyzett cégnek vagy társaságunknak? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e? 2. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815. szla.) vagy (52. szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatását igénybe vett szolgáltatások értékeként kellelszámolni, az 52. számlacsoportban. (Csomagban történő, nem egyetlenegyutazáshoz kapcsolódó szolgáltatás esetében szinte elképzelhetetlen a közvetlenkapcsolat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...költsége a számlázott összegben, ha azt a gazdasági társaság költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezettől (például egyetemi kutatóhelytől), vagy a Khsz-tv.-ben meghatározott szervezetektől rendelte meg;c) az a) és b) pontok szerint levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Kísérleti fejlesztés költségének finanszírozása

Kérdés: Egy külföldi székhelyű és tulajdonú társaság magyarországi fióktelepe egyetlen projekt megvalósítására alakult. Célja egy tengervíz-sótalanító berendezés megtervezése, a prototípus legyártása, beüzemelése, bevizsgálása. A fióktelep ezenkívül semmilyen más tevékenységet nem végez. A projekt megvalósítása érdekében felmerülő költségek finanszírozására a külföldi vállalkozás rendszeresen pénzt utal át a fióktelep részére. A kapott pénzösszeget hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az Szt. hatálya alá tartozik, a vállalkozóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fióktelep tevékenysége alapján kell a költségeket elszámolni.A kérdésben szereplő fióktelep tevékenysége valójában kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Importált, bérelt szoftver elszámolása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...huszonnégy hónapig maradhatnak belföldön ideiglenes behozatal esetén. A vámhatóság azonban az ideiglenes behozatal engedélyesének egyetértésével rövidebb időtartamot is megállapíthat, ha pedig a körülmények indokolják, a vámhatóság az ideiglenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Tranzitfuvarozáshoz nyújtott szolgáltatás minősítése

Kérdés: Külföldi cég szállítmányoz-fuvaroztat vasúton, nemzetközi relációban. Magyarországon a konténerein javítást, tisztítást végeztet, majd ismét feladja vasútra. Ezt a tevékenységet Magyarországon kényszerűségből végzik. A konténerek külföldi tulajdonban vannak. Exporttevékenység-e a magyar cég szolgáltatása? Nulla áfakulccsal számlázható-e?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése alá (a megrendelő székhelye szerint adóztatható) egyik esetbe sem tartozhat a konténerek javítása, tisztítása, egyetlen remény maradna: az Áfa-tv. 12. §-a szerinti ügyletek valamelyike. Összhangban azonban az Áfa-tv. 13. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.