Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
Részlet a válaszából: […] ...közé törvényi előíráson alapul, így nem minősíthető jogszerűtlennek. Az megengedett, hogy valaki a törvényi módosítással nem ért egyet, de az egyet nem értés nem mentesít a végrehajtás kötelezettsége alól.Az Áfa-tv. módosító rendelkezése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszából: […] ...menetjegyének a munkáltatót terhelő részét az intézmény kétféleképpen számolhatja el.Amennyiben az utazási bérletet, illetve a menetjegyet a munkavállaló a saját nevében vásárolja meg, a munkáltató pedig a bérlet, illetve a menetjegy árának 80, illetve 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

A lakásbérleti díj és a kapcsolódóan számlázott szolgáltatások

Kérdés: A lakás bérleti díja, amely tárgyi adómentes bevétel, az áfatörvény alapján tartalmazza a közüzemi költségeket is. A díjbeszedőtől kapott számlán szereplő áfa levonásba helyezhető-e, vagy a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódóan az áfa nem vonható le?
Részlet a válaszából: […] ...alapján (bár nem feltétlenül ugyanazon az áron) terhelhetők át a bérlőre.Ha tehát a bérleti szerződés alapján a bérbe vevő egyetlen összeget fizet (amely olyan magas, hogy fedezetet nyújtson a várható rezsiköltségekre is, vagy a rezsit külön megállapítják ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.