Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségként csak a jóváhagyást követően lehet előírni. Ez esetben (ez nem lehetőség) a név szerint megállapított jutalmak, prémiumok összegét és a kapcsolódó – a vállalkozó által fizetendő – járulékokat és adókat passzív időbeli elhatárolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Alapítvány ingyenesen kiosztott termékei

Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
Részlet a válaszából: […] ...– az alapítványi célnak megfelelő témájú – megvásárolt könyveket, előállított könyveket, folyóiratokat juttat el különböző formákban az alapítvány célja szerinti személyekhez, szervezetekhez, amelyek eljuttatását a juttatás időpontjával dokumentál. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Kedvezményezett kiválás feltételei

Kérdés: Kedvezményezett átalakulás témakörben az alábbi kérdés merült fel: Gazdasági társaság átalakulást (kiválást) fontolgat. A kiválás gazdasági indoka a befektetések leválasztása a termelőtevékenységről kockázatmegosztás érdekében. A változatlan formában tovább működő gazdasági társaság és a kiválással létrejövő gazdasági társaság tulajdonosi szerkezete azonos (két belföldi magánszemély). A kiválással létrejövő gazdasági társaság vagyona csak befektetett pénzügyi eszközökből áll, illetve a teljes vagyon 10%-át meg nem haladó mértékben bankszámlapénzből. A vagyon forrása saját tőke, illetve eredménytartalék. A befektetések között vannak jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban lévő részesedések is. Az átalakulás során a vagyonelemek átértékelését nem tervezik. Van-e (lehet-e) akadálya annak, hogy ezt a kiválást kedvezményezett, így illeték- és adómentes átalakulásnak tekintsük?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/a pontja szerint a kedvezményezett szétválás feltételei a következők:– jogelődként és jogutódként is társaság vesz részt a szétválásban, amely a kérdés szerint az adott esetben teljesül;– a jogügyletben a jogelőd tagja, részvényese (itt a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a – többször módosított (legutóbb 2017-ben) – 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik.A Korm. rendelet 2. §-ának a) pontja alapján munkába járás:– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005. éviváltozásaival már foglalkoztunk a Számviteli Levelek 96. számában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Lakásépítés támogatása

Kérdés: A Számviteli Levelek 69. számában az 1436. és az 1443. számú kérdésekre adott válaszban foglalkoztak a vállalati kölcsön lakásvásárlásra, illetve a lakásépítéshez kölcsön nyújtása témakörével. Az adott válaszok azonban nem teljesek, hiányzik belőlük az Szja-tv. vonatkozó részeire való hivatkozás és értelmezés. A hiányosságokat a válaszok kicserélésével lehetne pótolni.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben hivatkozott válaszok a lakásépítés támogatásának minden részletével nem foglalkoztak. Véleményünk szerint azonban, a válaszok a kérdésben felvetettekre választ adtak. Így azokat nem kell "kicserélni", de mindenképpen indokolt kiegészíteni, elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.