11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó
Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
2. cikk / 11 Megépített játszótér átadása alapítványnál
Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
3. cikk / 11 Átértékelési különbözet kiválással létrejött adózónál
Kérdés: Az átalakulás során a kiváló társaság egy ingatlant átértékelési különbözettel vett nyilvántartásba. A kedvezményezett átalakulásra a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja tartalmaz előírásokat. Az átértékelési különbözet növeli az adóalapot, vagy kedvezményes átalakulásnál nem kell adóalapot növelni? Az utóbbi esetén a kiváló társaság az átértékelési különbözettel növelt érték után számolhatja el a tárgyévi értékcsökkenés összegét, vagy a jogelődnél nyilvántartott beszerzési érték alapján? Az értékelési különbözet számviteli elszámolására is szeretnék választ kapni.
4. cikk / 11 Ingyenesen kapott eszközök elszámolása
Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?
5. cikk / 11 Eszközbeszerzésre átutalt összeg
Kérdés: Az OEP eszközbeszerzésre havonta egy meghatározott összeget utal a társaság részére elszámolási kötelezettséggel. Hogyan kell ezt az összeget helyesen elszámolni bevételként, ha olyan tárgyi eszköz beszerzésére kerül sor, amelynek a bekerülési értéke egy összegben nem számolható el értékcsökkenési leírásként? A kivaadózásra történő áttéréskor mi a helyes eljárás?
6. cikk / 11 Értékcsökkenési leírás a kiva hatálya alatt
Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?
7. cikk / 11 Egyéni vállalkozás megszüntetése (eva)
Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?
8. cikk / 11 Egyidejű adóelőnyök az egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett az előírt szabályok szerint. A képzett tartalékból határidőn belül vállalkozási tevékenységet szolgáló műszaki termelőeszközt (gépet) vásárolt, illetve kíván vásárolni.
1. Például pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházását ezen fejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, akkor a fejlesztési tartalékot meghaladó beruházási értékre pályázhat támogatásra, tekintve hogy a fejlesztési tartalék fedezi a szükséges saját forrást?
2. Amennyiben ezen tárgyi eszköz vételára meghaladja a felhasznált fejlesztési tartalékot (elszámoltnak tekinti az értékcsökkenést a fejlesztési tartalék erejéig), és az adott évi elszámolt értékcsökkenést mint új tárgyi eszköz, első üzembe helyezéskor levonható-e az osztalékalapból?
3. Vagy ugyanezen tárgyi eszköz figyelembe vehető kisvállalkozói kedvezményként, természetesen az egyéb feltételek megléte esetén?
4. Ha egy új tárgyi eszközt vásárolok, akkor ugyanazon eszközvásárlást figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként, és amennyiben ez évben üzembe helyezem, az osztalékalapból is levonható?
A kérdés lényege, hogy a fenti adóelőnyök egymás mellett alkalmazhatók-e, ha igen, melyik és hogyan, illetve melyik zárja ki a másikat, és milyen esetekben?
1. Például pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházását ezen fejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, akkor a fejlesztési tartalékot meghaladó beruházási értékre pályázhat támogatásra, tekintve hogy a fejlesztési tartalék fedezi a szükséges saját forrást?
2. Amennyiben ezen tárgyi eszköz vételára meghaladja a felhasznált fejlesztési tartalékot (elszámoltnak tekinti az értékcsökkenést a fejlesztési tartalék erejéig), és az adott évi elszámolt értékcsökkenést mint új tárgyi eszköz, első üzembe helyezéskor levonható-e az osztalékalapból?
3. Vagy ugyanezen tárgyi eszköz figyelembe vehető kisvállalkozói kedvezményként, természetesen az egyéb feltételek megléte esetén?
4. Ha egy új tárgyi eszközt vásárolok, akkor ugyanazon eszközvásárlást figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként, és amennyiben ez évben üzembe helyezem, az osztalékalapból is levonható?
A kérdés lényege, hogy a fenti adóelőnyök egymás mellett alkalmazhatók-e, ha igen, melyik és hogyan, illetve melyik zárja ki a másikat, és milyen esetekben?
9. cikk / 11 Felmerült költségek elszámolása ingatlan bérbeadásakor
Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?
10. cikk / 11 Vállalati üdülő hasznosítása
Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
