2023. évi áfabevallások helyesbítése

Kérdés: Sajnos munkatársaink rosszul csináltak meg egy 2023-as negyedéves áfabevallást, amit most vettünk észre. Önrevíziót hogyan nyújthatunk be? (Mind a 4 negyedév rossz.)
Áfaellenőrzés
Részlet a válaszából: […] ...módosíthatják.Az önellenőrzést ugyanazon a nyomtatványon kell benyújtaniuk, amin az eredeti bevallást benyújtották, a 2023. adóévre vonatkozó negyedéves áfabevallások önellenőrzését tehát a 2365. számú áfabevallási nyomtatványon kell beküldeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Követelésre 100%-ban értékvesztés, adóalap-csökkentés

Kérdés: Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021-2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a behajthatatlanság az előzőek szerint nem támasztható alá, akkor az értékvesztéssel növelni kell az adóalapot, és ez esetben a 2024. adóévtől a Tao-tv. 4. § 4/a) pontja szerinti követelés (a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Fejlesztési tartalék lekötött tartalékba történő átvezetés nélkül

Kérdés: A 2021. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárlati tételek könyvelésénél azonban ennek a rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így lekötött tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...nem írja elő, a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...8. §-ának (8) bekezdése, feltételezve, hogy a hiba valóban nem jelentős összegű, és a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalap (azaz a 2020. évi adóalap) meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.Emlékeztetőül: a hiba jelentős, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Év közben kifizetendő osztalék

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."
Részlet a válaszából: […] ...annak minősül) vonja le, és a juttatást követő hónap 12. napjáig megfizeti és bevallja.Adott esetben a kft. nem rendelkezik a kiva előtti adóévek adózott eredményével, eredménytartalékával, így annak terhére osztalék nem hagyható jóvá. Így a teljes összeg növeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...tételeket rendeli alkalmazni.Az adózás előtti eredményt csökkenti az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...csökkentő tételként kell figyelembe venni a tőkebevonás (különösen a jegyzett-tőke-emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget. A kérdés szerinti esetben a saját tőke növekedése helyett – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Devizában vezetett könyvelés – az adatok átszámítása

Kérdés: A kis- és középvállalkozások számára igénybe vehető csökkentett iparűzésiadó-mérték kapcsán merül fel a kérdés, hogy ha a cég nem forintban vezeti a könyveit, akkor a kkv-státusz meghatározásakor az árbevétel és a mérlegfőösszeg összegét a beszámolóval lezárt üzleti év lezárásának utolsó napján érvényes MNB-deviza-középárfolyamon kell-e átszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...más pénznemben vezeti, a Kkv-tv. 18. §-a szerinti átszámítási módot kell, hogy alkalmazza, az adókönnyítés szempontjából releváns adóévre. Ez azt jelenti, hogy annak a beszámolókészítésre kötelezett vállalkozónak, amelynek a 2021. adóéve első napján van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...igényelt (járó) támogatást el kell számolni bevételként.A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés t) pont alapján az adóalapból az adóévben felmerült K+F közvetlen költségnek a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Szállítói engedmény kiskeradónál

Kérdés: Egy kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás szállítóival különféle engedményekre vonatkozó megállapodást kötött. Ezen engedményekkel jellemzően éves gyakorisággal számolnak el, az ezt alátámasztó dokumentáció azonban csak az üzleti évet követően áll rendelkezésre. A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel, a beszámoló letétbe helyezése 2020. május 1-ig nem történt meg. A kiskereskedelmi adóban merül fel kérdésként, hogy mely időszaki szállítói engedmények tartoznak a kiskereskedelmi adó alapjába, és miként kell eljárni az éves adókötelezettség megállapítása során, mert az adóalapadatok, különösen az engedmény összege ekkor még nem áll rendelkezésre? A havi adóelőleg számításánál miként kell eljárni, tekintve, hogy a 2019. évi beszámoló közzététele nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] ...e változásokra is figyelemmel született. A kiskereskedelmi adó alapja mindkét jogszabály szerint az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, ideértve a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
1
2
3
8