21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
2. cikk / 21 Beruházási adóalap-kedvezmény kkv-knál
Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági szántóföldi termeléssel – elsődleges mezőgazdasági termelés – foglalkozó kft. e tevékenységéhez új, még használatba nem vett vetőgépet, traktort stb.-t vásárolt ez évben. Ilyen esetben a 2017. évi adózás előtti eredményéig csökkentheti-e gépek nettó beszerzési értékével a 2017. évi adóalapját? Mit jelent a 7. § (12) bekezdése a) pontjának előírása a fentieket is figyelembe véve? E gépek meddig nem eladhatók? Milyen előírást kell még figyelembe venni?
3. cikk / 21 Adóalap-csökkentés mikrovállalkozásnál
Kérdés: A mikrovállalkozás igénybe veheti-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti beruházási adóalap-kedvezményt?
4. cikk / 21 Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye
Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
5. cikk / 21 Csekély összegű támogatás
Kérdés: Cégünk 2012. évben vásárolt egy telephelyet, melyet 2012 novemberétől 2013. május 2-ig felújított. A beruházáshoz, felújításhoz beruházási hitelt, hitelkeret kaptunk a banktól. 2012. évben a beruházás értéke 131 622 782 forint, melyből a felújítás összege: 8 864 945 forint. Üzemkörön belüli ingatlanra eső felújítás összege 7 215 268 forint, melyre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján adóalap-kedvezményt érvényesítünk, így 721 527 forint adókedvezményt veszünk igénybe, mely de minimis támogatásnak minősül. A banktól kaptunk egy "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt" című dokumentumot, mely szerint az állami támogatás kategóriája: D Csekély összegű támogatás. A kölcsön támogatástartalma: 34 869 505 HUF, 122 905,45 EUR, dátuma 2012. 10. 26. A hitelt 7 évre kaptuk. A társaságiadó-bevallás 1229-02 lapján ezen összeget és egyéb csekély összegű támogatásokat is szerepeltetek, a 200 000 eurós korlátot nem érjük el a három év alatt. A támogatásintenzitást hogyan tudom (30% + 20% = 50%) kiszámítani? Egyáltalán szükséges-e figyelni, mivel a beruházással kapcsolatban igénybe vett támogatások csekély összegű támogatások?
6. cikk / 21 Kkv.-besorolás-változás
Kérdés: Cégünk kis- és középvállalkozás, 2005. 01. 01-jei besorolása óta folyamatosan kisvállalkozásnak minősült. Foglalkoztatotti létszámunk 2013. évben meghaladta az 50 főt, és folyamatosan meg is fogja haladni, de a 100 főt nem fogja elérni. Mérlegfőösszegünk 43 millió euró marad, nettó árbevételünk se éri el az elkövetkezendő években a 43 millió forintot. Nincs a cégnek se partnervállalkozása, se kapcsolt vállalkozása. Ha 2013. és 2014. évben a fenti mutatókat nem érjük el, de a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma mindkét évben 50 fő felett lesz, akkor a 2015. 01. 01-jei minősítéskor már középvállalkozásnak fogunk minősülni?
7. cikk / 21 Eltérő üzleti év – adókedvezmény
Kérdés: Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
8. cikk / 21 K+F – Adóalap- és adókedvezmény
Kérdés: Egy kft., amely saját kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik, és arról külön analitikus nyilvántartást vezet, 2010. évben kétféle kutatást végzett, de egyiket sem fejezte be. A 2011-ben elkészülő műszer 2010. évben felmerült költségeit aktiválni szeretnénk. Hogyan kell a társaságiadó-törvény t) pontját értelmezni, lehet-e a 2010. évben felmerült, kísérletfejlesztésként aktivált közvetlen költségekkel a társaságiadó-alapot, a közvetlen bér 10%-ával a társasági adót csökkenteni, mivel az aktivált összeg után 2010. évben értékcsökkenést nem tudunk még elszámolni? Az elkészült mintadarabot 2011-ben megpróbáljuk értékesíteni, de lehet, hogy mintadarabként tárgyi eszközeink között tartjuk nyilván. Mikor lehet érvényesíteni ezen mintadarabok után adó-, illetve adóalap-kedvezményt?
9. cikk / 21 Támogatás a 1857/2006/EK alapján
Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaság (tagjai magánszemélyek), mezőgazdasági tevékenységéhez vásárolt 2009-ben 10 db egyenként 3 millió forint + áfa értékű új tárgyi eszközt. Az eszközök beszerzéséhez 25%-os állami támogatásban részesült. A társaság érvényesíti a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt úgy, hogy a megvásárolt 10 db eszköz értékének 80%-át veszi figyelembe a kedvezmény alapjaként, tehát 24 millió forintot. A kapott támogatás: 30 millió Ft 25%-a: 7,5 millió. Az adókedvezmény: 24 millió Ft 16%-a: 3,84 millió forint. Így az igénybe vett támogatás 3,84 millió + 7,5 millió = 11,340 millió Ft. Fentiek alapján a támogatás intenzitása eszközönként 37,8%. Véleményük szerint a levezetett eljárás megfelel-e a Tao-tv.-ben foglaltaknak? Tehát érvényesíthető-e a kedvezmény a fentiek alapján?
10. cikk / 21 Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére
Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
