6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyeresége
Kérdés: Egy három tagból álló kft. 2011-ben az egyik tag üzletrészét névértéken visszavásárolta. Ekkor a jegyzett tőke 50 millió, míg a saját tőke 500 millió Ft volt. A saját üzletrészt térítés nélkül átadta a másik két tagnak. A tagok egyike mind az eredeti, 2006-os névértéken történő üzletrész szerzését, mind pedig a 2011-es ingyenesen kapott üzletrészszerzést bejelentette az adóhatóságnak. 2016-ban a tag a teljes részesedését értékesíti, mint bejelentett részesedést, 300%-os árfolyamon. Ez esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
2. cikk / 6 Terven felüli értékcsökkenés az adónál
Kérdés: Egy társaság 2009-ben terven felüli értékcsökkenést számolt el az év végén állományban levő üzleti vagy cégértékre. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása a számviteli törvény 53. § (1) bekezdés e) pontja szerint történt. A Tao-tv. 1. sz. mellékletének 10/c pontja értelmében a társaság az elszámolt terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti, azaz nem kell az adóalapot módosítani vele. Viszont ez több mint egymilliárd forintos negatív adóalapot jelentett volna, ezért a társaság úgy döntött, hogy az elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel megemeli az adóalapját 2009-ben, ugyanakkor még ebben az évben csökkentette is azt a terven felüli értékcsökkenés egynegyedével. Kifogásolható-e a társaság eljárása adóügyi szempontból? A Tao-tv. 1. számú mellékletének 10/a pontja szerint a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követő négy adóévben kell egyenlő arányban érvényesíteni azt. Viszont 2009-ben adóalap-növelő tételként került beállításra az egész terven felüli értékcsökkenés, amely pozitív adóalapot eredményezett, még akkor is, ha annak negyedrészét már 2009-ben érvényesítette a társaság.
3. cikk / 6 Üzletrészvásárlás (eva)
Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás cég üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet evaalapot képez? A különbözet árfolyamnyereségként került a könyvekbe cégünknél.
4. cikk / 6 Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén
Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
5. cikk / 6 Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre
Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
6. cikk / 6 Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával
Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?