Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a kivezetett (részben kivezetett) részesedés következtében az adóévben elszámolt bevétel, csökkentve a kivezetett részesedés könyv szerinti értékével (valójában akkor, ha az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...része, és ha emiatt (is) a korrigált adózás előtti eredmény nyereséget mutat, akkor társasági adót kell bevallani és fizetni.A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége – a Tao-tv. 17. §-ának (2) bekezdése szerint – legfeljebb a felhasználása nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszából: […] ...gy) pontja alapján a kivezetett (részben kivezetett) részesedés bekerülési értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel összege csökkenti az adózás előtti eredményt.A zrt. tulajdonosainál az alaptőke tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Egyéni cég alapítása – egyéni vállalkozó eszközei

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja a b) pont szerinti kötelezettséget legalább 10 ezerforinttal, akkor a meghaladó rész három egyenlő részletben (három adóévben)fizethető meg. Ez azonban csak a személyi jövedelem­adóra vonatkozik, azáfafizetési kötelezettségre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítania, levonnia, bevallania és befizetnie. Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint amagánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó, avállalkozásból kivont jövedelem után 14 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...[Art. 172. §-ának (1) és (3) bekezdése.]Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásával új üzleti éve és egyben új adóéve is keletkezik az adózónak. Ennek megfelelően az áttérést megelőző nappal beszámolót kell készítenie, és ennek alapján el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni az Eva-tv. 18. §-ának (7)-(8) bekezdése alapján az evaalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitómérlegében kimutatott saját tőkét, levonva belőle az osztalék utáni adót kiváltó adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg, majd ismét azzá válik, ha újból teljesül az összes feltétel (ez számvitelibeszámoló-készítéssel jár és új adóéveket keletkeztet), változik vagy új tájékoztató jelenik meg az adóhatósági nyilvántartási eljárásról.Áttérés euróra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni, a 154. § (1) bekezdése szerint pedig a letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.