Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...legalább egy évig tartotta az eszközei között. Növelni kell viszont az adóalapot a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés mb) pont alapján az adóévben ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséggel, ha a részesedés bejelentett részesedés volt. E növelés a tartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a kivezetett (részben kivezetett) részesedés következtében az adóévben elszámolt bevétel, csökkentve a kivezetett részesedés könyv szerinti értékével (valójában akkor, ha az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. Az osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel. A személyi jövedelemadót a kifizető a kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származó jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...új személyijövedelemadó-bevallási módszer elsősorban a munkáltatói elszámolás alternatívája lehet abban az esetben például, ha az adóévi elszámolást a munkáltató nem vállalja.Bevallási nyilatkozatot a 2015. adóévről az a magánszemély tehet, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj-előtakarékossági számlája javára átutalás(adóátutalás) illeti meg. Az adóátutalás alapja a magánszemély által forintbanaz adóévben nyugdíj-előtakarékossági számlá(k)ra befizetett összegek együttesértéke, amelynek alapján 30 százalék, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a beszámolót,könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társaságiadó-bevallásadatait az MNB hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamánakalapulvételével számítja át forintra. Tekintettel arra, hogy év közbenfolyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le kell vonni atulajdonostársak közös költségre, illetve felújításra történt adóévibefizetéseit, a társasház által közvetített szolgáltatás továbbszámlázottellenértékét, valamint azokat az összegeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ez az időtartamis kiküldetésnek (külszolgálatnak) minősül.Az ismertetett összeszámítást kiküldetésenként kell érteni,tehát az adóévben többször is megvalósuló egyes kiküldetések (például légiszemélyzet) esetében az előzőeken túlmenően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...törvény alapján nyújtható, így az jogszabályalapján kapott támogatásnak minősül. Ebből következően fel sem merülhet a 2006.adóévi adóalap önellenőrzése. A K+F közvetlen költség kapott támogatással csökkentettösszege ugyanakkor adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
1
2