Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...nem vonatkozik!)Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséhez kapcsolódóan figyelembe veendők a következők is:– a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] ...Katv. szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Kisvállalati adóalap

Kérdés: Társaságunk 2013. év óta kivaalanyként teljesíti adókötelezettségét. Kérdésünk a 2015. éves bevallás miatt benyújtandó 15KIVA-02. lapjának 10. sorához kapcsolódik.
Sorszám Kisvállalati adóra vonatkozó adatok Adatok
ezer forintban
1. Pénzeszközök tárgyévben
kimutatott összege 25 071
2. Pénzeszközök tárgyévet megelőző
évben kimutatott összege 9491
3. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt csökkentő tételek 32 882
4. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt növelő tételek 11 063
5. Korrigált pénzforgalmi
szemléletű eredmény -6239
6. Személyi jellegű kifizetések 14 282
8. Kedvezményezett foglalkoztatott
után érvényes kedvezmény 29
9. Kisvállalati adó számított alapja 14 253
10. A beszerzett tárgyi eszköz aktivált
értékével kapcsolatos kifizetések?
11. A Katv. szerinti külföldön
adóztatható adóalap -
12. Megállapított kisvállalati adó?
A hivatkozott lap 5. sorában negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményt kapunk a pénzeszközök változása és a csökkentő/növelő tételek egyenlegeként: -6239 E Ft. A személyi jellegű kifizetések 7. sorában 14 282 E Ft szerepel, amely így az adófizetési kötelezettség alapja lenne, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottal. 2013. évben a korrigált pénzforgalmi eredmény pozitív volt, 3381 E Ft értékben, viszont a 2014. éves elszámolásban -11 027 E Ft lett, melyet elhatárolt veszteségként tartunk nyilván. Tudomásunk szerint az elhatárolt veszteséget a keletkezést követő évben, és csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén lehet felhasználni, emiatt esetünkben 2015. évben nem írhatunk semmit a 6. sorba! Viszont a Katv. speciális rendelkezést ír elő az adózó által végrehajtott beruházásokkal kapcsolatban, emiatt a kérdésünk a 10. sorhoz kapcsolódik. Mivel 2015. évben volt egy tárgyieszköz- (ingatlan-) beszerzésünk, melyet pénzügyileg ki is fizettünk, és aktiváltuk a számviteli nyilvántartásunkban (12 700 E Ft), a 10. sorba be lehet-e állítani ezt a tárgyieszköz-beszerzést, ami csökkenti a személyi jellegű kifizetések utáni adóalapot, annak ellenére, hogy a korrigált pénzforgalmi eredmény NEGATÍV?! Ugyanis erre vonatkozó egyértelmű információt sem a törvényben, sem a kitöltési útmutatóban nem tudtunk értelmezni, miszerint csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynél lehet a tárgyieszköz-beszerzést betenni, vagy negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén is. Ha lehetőség van a 10. sorba beírni, akkor a teljes 12 700 E Ft beírható-e, vagy csak a 2014. évi -11 027 E Ft erejéig?
Részlet a válaszából: […] ...adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) elő­írása szerint az elhatárolt veszteségből felhasználható a következő adóévek adóalapjának (és nem a pénzforgalmi szemléletű adóalaprésznek) a csökkentéseként – többek között – a beszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?
Részlet a válaszából: […] ...A 2008-2010. adóévekben keletkezett veszteség adóalap-csökkentésként akkor használható fel, ha 2012-ben a kft.-ben többségi befolyást szerző:– a Tao-tv. alkalmazásában adózónak minősült; azaz társaságiadó-alany volt, és– a többségi befolyást szerző adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...a havi 2,5 millió forint feletti összeg 20%-a.Az adóra – a megrendelő adóalany kivételével – elő­leget kell bevallani és fizetni. Az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig az előleget a várható adó összegére ki kell egészíteni. Az adóval az adóévet követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...kezelhetők, akövetkezők szerint– Ha a kötelezettség teljesítése a magánszemély általmegtörtént az egyéni vállalkozóként azon adóévről beadott adóbevallásáig, amelyévben az egyéni céget alapította, akkor – az Szja-tv. 49/A. §-ának (4)bekezdése és a 49/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...kft. a társasági adó alanya. Adókötelezettsége a cégbejegyzést követő nappal kezdődik. Az átalakulással létrejövő kft.-nek az első adóévről készített adóbevallásában a Tao-tv. 16. §-ában foglaltakat figyelembe vévea) adózás előtti eredményét módosítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye – irodánál

Kérdés: A számviteli (könyvelési, beszámolókészítési stb.) tevékenységet végző bt. 2001-ben iroda céljára családi házat épített (az önkormányzat csak erre adott engedélyt). A telek a bt. tulajdona, az építkezés költségei is a bt.-nél merültek fel. Az ingatlant kizárólag iroda céljára használják (5 szobából, egy tusolóból és fürdőszobából áll). Kérdés: a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a beruházás értékével csökkentheti-e? A kedvezmény igénybevételének feltétele-e a használatbavételi engedély megléte és a tárgyi eszköz üzembe helyezése? A 2001-ben az adózás előtti eredménykorlát miatt igénybe nem vett beruházási érték 2002-re átvihető-e? Helyesen gondoljuk-e, hogy ez az iroda nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak? Ez a kedvezmény hogyan befolyásolja, befolyásolja-e a Tao-tv azon előírását, amely szerint az előző időszakról áthozott veszteség csökkenti a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredménnyel és legfeljebb 10 millió forinttal az adózás előtti eredmény csökkenthető (feltéve természetesen, hogy a bt. tagjai az adóév egészében magánszemélyek és MRP-szervezet, vagy ezek valamelyike voltak). Az adózás előtti eredménycsökkentésnek nem feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.