7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Részesedésre elszámolt értékvesztés
Kérdés: 2004-2005. években a részesedésre elszámolt értékvesztéssel a társaságiadó-alapot megnöveltük, így a részesedés értéke megegyezett az elszámolt értékvesztéssel. 2012. évben a társaságot a cégbíróság megszüntette. A társaságiadóalap-növelő tételként 2004-2005. években elszámolt összeggel csökkenthetjük a 2012. évi társaságiadó-alapot?
2. cikk / 7 Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése
Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már beadott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
3. cikk / 7 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
4. cikk / 7 Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó
Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
5. cikk / 7 Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
6. cikk / 7 Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
7. cikk / 7 Étkezés konferencián
Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
