Sportbelépő a kifizetővel jogviszonyban nem álló magánszemélynek

Kérdés: Szeretnék megerősítést kérni a következőkben: Jól gondoljuk-e, hogy adómentesen adható sportbelépő és kulturális eseményekre szóló belépő (külön-külön a minimálbért meg nem haladó értékben) olyan magánszemélynek, aki a juttató kifizetővel nem áll semmilyen jogviszonyban (feltéve, hogy az adóévben tőle más címen nem kapott jövedelmet)? Tehát konkrétabban, ha a helyi önkormányzat szeretne juttatást adni a településen dolgozó pedagógusoknak, akikkel nem áll semmilyen jogviszonyban, akkor adhatja-e az előbb felsorolt juttatást adómentesen? Jól gondoljuk, hogy ez esetben sem az önkormányzatnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...meg nem haladó értékben) olyan magánszemélyeknek, akik a juttató kifizetővel nem állnak semmilyen jogviszonyban (feltéve, hogy az adóévben tőle más címen nem kaptak jövedelmet). Tehát a helyi önkormányzat, mint kifizető, adómentesen adhatja az előbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díjaz adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának (1) bekezdése szerint a reklámadó alapja a reklámközzétevő adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Ügyfél utazási és szállásköltsége

Kérdés: Előadásra meghívott ügyfél utazási és szállásköltsége a meghívónál természetbeni juttatásnak minősül-e (az illető nem előadó, csak hallgató)?
Részlet a válaszából: […] ...árábanfelszámított reggeli étkezés ellenértékét is.A reprezentáció esetében adómentes a juttatás, ha annakértéke nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1 százaléka,legfeljebb 25 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Reprezentáció, vetélkedő, verseny díja

Kérdés: Társadalmi szervezet alkalmazottakat foglalkoztat. A szervezet tevékenysége tánc és oktatás. Az összes bevétel X százaléka adóköteles, ami az adófizetés határa alá tartozik. A szervezet mennyi reprezentációt számolhat el, és mi tartozik a reprezentációhoz ebben az esetben? Ugyanez a szervezet versenyeken díjakat oszt ki (pénz- és tárgyjutalmat). Ha csoport kapja a díjat, hogyan kell és mit fizetni? Mi lesz az szja alapja?
Részlet a válaszából: […] ...egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értékéből a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében az adóévben elszámolt összes ráfordítás 10 százaléka, illetőleg az adóévben elszámolt összes bevétel 10 százaléka (ha ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.