13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Becsléssel megállapított árbevétel következményei
Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
2. cikk / 13 Nem jelentős összegű hiba könyvelése
Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
3. cikk / 13 Önellenőrzés áfahiány miatt
Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
4. cikk / 13 Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
Kérdés: Az adóhatóság 2013. 12. 14-i II. fokú jogerős végzésével áfahiányt állapított meg 2008-2009. évekre. (A NAV szerint szójabeszállítónk – kereskedőcég – nem rendelkezett az áruval, amit nekünk iratokkal szerződés szerint leszállított, és bankszámlájukra átutalással kifizettünk.) A végzéssel szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet adtunk be, illetve kértük a végrehajtás felfüggesztését a per végéig. A bíróság kérelmünknek helyt adott, az első tárgyalásra 2014. március hónapban kerül sor. 2013. évre el kell számolni ezt az adóhiányt? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tétellel?
5. cikk / 13 Adóköteles ügyletet adómentesnek számoltak el
Kérdés: A felek a közöttük létrejött ügyletet adómentesnek tekintették, ezért az eladó a számlát az áfa feltüntetése nélkül állította ki. Árbevételt könyvelt, áfát nem. Az adóhatóság utólag megállapította, hogy az ügylet adóköteles volt. Az eladó nem tudja a vevőt utolérni. Hogyan kell az adóhatóság megállapítását könyvelni? Módosul az árbevétel összege? Szíveskedjenek a könyvelés kontírozását bemutatni!
6. cikk / 13 Termékvásárláshoz adott kupon számlázása
Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
7. cikk / 13 Cél szerinti tevékenység ráfordítása
Kérdés: A Számviteli Levelek 248. számában az 5093. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan lenne két kiegészítő kérdésünk. A válaszban említett eset egy vadásztársaságra is vonatkozik. Kérdéseink: Abban nem vagyunk biztosak, hogy az áfa hiánya és annak következményeként felmerült késedelmi pótlék és bírság összege 100%-ban könyvelhető-e az alaptevékenység, illetve a cél szerinti tevékenység ráfordításaként? A vadásztársaság alapszabályában nevesítette a bérvadásztatás bevételét a cél szerinti tevékenységei között. (Bérvadásztatás TEÁOR 92.62, Tao-tv. 6. számú melléklete A/1. pont.) Az áfa hiánya a bérvadásztatással függött össze. A tárgyévre vonatkozó társaságiadó-bevallásban pedig a társasági adó alapjának növelését, a megfelelő soron 100%-ban kell figyelembe venni? [A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.]
8. cikk / 13 Áfaellenőrzés megállapításának könyvelése
Kérdés: 2009-ben az APEH áfaellenőrzést tartott 2007. III. negyedévi bevallással kapcsolatban. Romániába búzát exportáltunk. Papírjaink alapján nem számítottunk fel áfát, mivel Közösségen belüli értékesítés volt. Utólag az APEH megállapította, hogy ezt jogtalanul tettük, mivel a román társaság nem létezik. Ezért jogtalan volt az áfa nélküli számla kibocsátása. Az ügy bíróságra került, de nem nyertünk, így a határozat jogerőre emelkedett 2010-ben, a bírság, a késedelmi pótlék, az elmaradt áfa összegét is akkor utaltuk át. Kérdésem, a 2007. évet önellenőrizni kell? Vagy csak 2010-ben a háromoszlopos beszámoló miatt? Azt hogyan kell elkészíteni? Hogyan kell kontírozni?
9. cikk / 13 Önellenőrzés áfahiány miatt
Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
10. cikk / 13 Áfamódosítás hatása
Kérdés: Áfaalany több éven keresztül vett igénybe jogi szolgáltatást. A számla kibocsátója figyelmen kívül hagyta az Áfa-tv. azon változását, mely szerint a jogi szolgáltatás nem tartozik a tárgyi adómentes tevékenységek közé. A két fél 2007 júliusában megállapodott, hogy a kibocsátott számlákat úgy módosítják, hogy a számlák végösszege nem változik, a számlákat befogadónak további fizetési kötelezettsége a számlahelyesbítések miatt nem keletkezhet. A számlák befogadójánál csökken az elszámolt költségek összege, így nő az eredménye. Kell-e utólagos engedményként kezelni az áfa szerepét? Kell-e az eredménynövekedés miatt a társasági adót önellenőrzéssel módosítani? Elfogadható-e a két fél megállapodása az áfa visszafelé történő számítására?