Kivaalanyok hipaalapjának egyszerűsített meghatározása

Kérdés: A Htv. lehetőséget ad arra, hogy a kiva hatálya alá tartozó adózó iparűzésiadó-alapját a "kisvállalati adója alapjának" 120%-ában határozza meg. Amennyiben ezt a hipaadóalap-meghatározási módot választja az adózó, akkor az ipa alapjának meghatározásakor 2015., 2016. évek tekintetében a kivabevallás "Kisvállalati adó számított alapja" sorban lévő összeget kell figyelembe venni? A 2017. évi kivabevallás 21. sora a "Kisvállalati adó alapja", mely megegyezik a Htv.-ben rögzített "kisvállalati adó alapja" megnevezéssel. A 2015. és 2016. évi kivabevalláson ezzel szemben "kisvállalati adó számított alapja" szerepel ("kisvállalati adó alapja" megnevezés ezen évek bevallásaiban nem található). A hipa alapjának számításakor a kivabevallás ezen sorában szereplő összeget kell figyelembe venni? Ha a "kisvállalati adó számított alapja" egy pozitív összeg, de a "Megállapított kisvállalati adó" nulla forint (a beruházásokkal, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések adóalap-csökkentő tételként való beállítása miatt), akkor mi lesz a hipa alapja? Nulla Ft, vagy a "kisvállalati adó számított alapja" sorban szereplő összeg 120%-a (tekintve, hogy a Htv. a "kisvállalati adó alapja" és nem a "kisvállalati adó számított alapja") megnevezést rögzíti.
Részlet a válaszából: […] ...a Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése értelmében a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja, ha az egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Helyi iparűzési adónál a K+F tevékenység anyagköltsége

Kérdés: Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi iparűzésiadó-alap számítása során a nettó árbevétel – többek között – csökkenthető az anyagköltség és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költségével. Előbbi nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...költségeket egyaránt – a számviteláltalános előírásai szerint kell elszámolni az eredmény terhére. Ez azt jelenti,hogy a társasági adó alapjának a megállapításakor a kiindulásként számításbavett adózás előtti eredményt ezek a költségek már csökkentették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.