Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalány­adó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.Az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Nyilatkozattétel végelszámolás után

Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)
Részlet a válaszából: […]  A törölt társaság tevékenységével összefüggő tényekről,körülményekről minden olyan személy köteles nyilatkozni, aki ezekről tudomássalbír, és akit az adóhatóság erre felhív. Valójában ezek a magánszemélyek nem a"törölt társaság részéről", nem annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet a válaszából: […] Ilyen módosító tétel nincs. Csak olyan eset van, amikor – függetlenül attól, hogy negatív az adóalap – keletkezik adókötelezettség. Ilyen: A fejlesztési tartalék címen lekötött tartalék feloldása anélkül, hogy olyan összegű beruházást valósított volna meg az adózó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.