Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nél egyéb ráfordításként kell elszámolni. (Mivel jogszabályi előírás teszi lehetővé az átvállalást, a társasági adó alapját annak összegével nem kell megnövelni.)A Tao-tv. 16. §-ának módosítása az egyéni vállalkozó által alapított kft.-re...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Külföldi kötelezettség leírása

Kérdés: A vevőfolyószámla-egyeztetés kapcsán vettük észre, hogy egy külföldi vevő felé 134 euró kötelezettségünk áll fenn (jóváíró számlából pénzügyileg nem rendezett összeg), amely tétel 2016. december óta szerepel a könyvekben. A kérdéses cég azóta már megszűnt, így pénzügyileg rendezni nem tudjuk. Meddig kell a könyvekben ezt a tételt tartani? Jól gondoljuk, hogy társaságiadóalap-módosító bevételként történhet csak a kivezetés?
Részlet a válaszából: […] ...között kell kimutatni: T 318 – K 9643. Ez a bevétel része lesz az adózás előtti eredménynek, így annak összegével a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt külön nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […]  Az utolsó kérdésre egyértelmű a válasz: nincs olyanmegoldás, ami a tagoknál, illetve a társaságnál (közvetve a tagoknál) ne járnaadó- vagy járulékfizetéssel, a jelenlegi törvényi előírások mellett. (ASzámviteli Levelek 216. számában a 4507. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvek, nyilvántartások – ideértve a gépi adathordozónrögzített adatokat is -, amelyeket úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogyaz adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, aköltségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.