Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékot, ha az egyéb törvényességi előírások arra lehetőséget adnak.Az "A" ügyvédi iroda beolvadásához kapcsolódóan a társasági adó alapját a Tao-tv. 16. §-a alapján – feltételezhetően – korrigálni kell, a beolvadás időpontjával elkészített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...(nem tart rá igényt). Ez esetben az elengedett követelés rendkívüli ráfordítás, amelynek összegével nem kell növelni a társasági adó alapját.A kilépő tag kft. által elengedett követelés az egyszemélyes kft.-nél elengedett kötelezettség, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amely azonban így sem elegendőahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni. Néhány feltételezéssel kell élni,ami kihathat a végső kérdésre is. A "B" kft. 2004-ben leszállította a törzstőkét azeredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjáig történő pénzügyirendezés, ha az Szt., illetve más jogszabály ettől eltérően rendelkezik.Helyi iparűzési adó alapjával kapcsolatos viták végére teszpontot az Szt. azon módosítása, mely szerint, ha a tárgyi eszközt, azimmateriális jószágot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] A társasági adó és osztalékadóA társasági adó és a társasági osztalékadó (az adóelőleg, az adó és a "feltöltés") megfizetéséről az Art. 2. számú mellékletének 3/A-C) pontja, az Art 5. és 9. számú melléklete rendelkezik.A társasági adóra az adóévben, a bevallott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] A követelések után elszámolt értékvesztés, az elszámolt értékvesztés visszaírása, a behajthatatlan követelés leírása, illetve a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított 1996. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.