Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben. (Helytelen, hogy nem szerepel!) A társaságnak – az előbbiekre tekintettel – javasoljuk áttekinteni a helyi iparűzési adó alapjának a felosztására vonatkozó előírásokat is.Nem beszélhetünk ingatlanátadásról, amikor csak felújítás volt, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Pingpongasztal vásárlása

Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenő­idő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, ezért annak összegével a társasági adó alapja megállapításakor az adózás előtti eredményt növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokszerinti adózást választja, akkor a bevétel 100 százalékából levont adó adóelőlegnekminősül (a bevallásban az adó alapja a bevételből a törvény által elismertigazolt költségek levonása utáni jövedelem és annak 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Költségek összevont számlázása

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?
Részlet a válaszából: […] A Htv-tv. 52. §-ának 40. pontja szerint a közvetítettszolgáltatás értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és harmadikszeméllyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapjántovábbértékesített szolgáltatás értéke. A közvetített szolgáltatásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég által feltett kérdések eléggé szokatlanok,vagy nem számviteli, adózási szakember tette fel, vagy nincs minden rendben aszámviteli nyilvántartásokban. A kft.-nek van egy olyan lakása, amelyet iroda céljárahasznál. Számviteli szempontból az a lényeges, hogy mire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...a legközvetlenebbül érintett, másik tagállamban vagyharmadik ország területén van.Az adó mértéke az Áfa-tv. 28. §-a szerint: az adó alapjának25 százaléka. Az adó alapját az Áfa-tv. 22-26. §-ai alapján kellmegállapítani. Az áfa alapjához a tartós bérlet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Az importbizomány áfarendszerbeli megítélésénél ismét csak abból kell kiindulni, hogy a Ptk. 507. §-a alapján a bizományos az adásvételi szerződést a megbízó javára, de a saját nevében köti. Így a külföldi eladóval szemben a bizományos saját nevében jár el, s ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.