Háziorvos iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A kft.-ben a férj mint háziorvos (OEP által finanszírozott praxis), a feleség mint fogorvos (nem OEP által támogatott praxis) tevékenykedik. Az iparűzési adó megállapításánál a két tevékenységet össze kell-e vonni? A háziorvosi praxisnál (80%-nál több a támogatás) figyelembe vehető-e 20 M Ft összegig az adókedvezmény? A kft. iparűzésiadó-megállapításánál külön kezelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/C. §-ának (4) bekezdése szerint a települési önkormányzat a háziorvos, védőnő vállalkozó számára akkor állapíthat meg adóelőnyt, ha annak adóalapja nem több, mint 20 millió forint. A háziorvos, védőnő vállalkozó fogalmát a Htv. 52. § 23. pontja adja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...A traktor üzembe helyezése napjától értékcsökkenési leírást lehet elszámolni, amelynek összege a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának megállapításánál a vállalkozói bevételből levonható, azt a bevétel elérése érdekében felmerült kiadásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...sem közvetve nem egy másikadóalany, ideértve a külföldi vállalkozót is, illetve nem egyéni vállalkozóteljesítette. A különadó alapjából a K+F közvetlen költség háromszorosa címenkedvezmény nem érvényesíthető, és adókedvezmény sem vehető igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Családi gazdálkodás, közös őstermelés

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?
Részlet a válaszából: […] A családi gazdálkodó és a gazdálkodó család tagja (ideértvea kiskorú családtagot is) őstermelői tevékenysége tekintetében a közösőstermelésre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni!A jövedelmet a közösen elért összes bevételből és –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] Adómentes vissza nem térítendő munkáltatói támogatás akövetkező feltételekkel adható:– hitelintézet útján kell folyósítani;– lakáscélú felhasználásra;– több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négyévben ilyenként folyósított összegekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.