Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett iparűzésiadó-alanynak az adóév utolsó napjának 20. napjáig, jelen esetben március 20-ig kell az adóévben megfizetett adóelőleget a várható adó összegére kiegészítenie [Art. 6. számú melléklete 4. pontjának b) alpontja].Az egyértelműség érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...hónap utolsó napjáig (naptári éves adózóknak május 31-én) kell elszámolni.A megrendelőnek az adót havonta kell bevallani és megfizetni (adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés ez esetben nem merül fel).Nem kell adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést, adót bevallani, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévből fennmaradó időszakban végzett munka ellenértéke Magyarországon válik adóztathatóvá. Ahhoz, hogy a magyar cégnek ne kelljen adóelőleget levonnia, illetőségigazolást kell a magánszemélynek kérnie az osztrák adóhatóságtól.Az Egyezmények előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.