Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő lakások aktiválásakor a fizetendő áfát ugyan fel kell számítani, de az levonásba is helyezhető, mivel az aktivált épület adóköteles tevékenységet fog szolgálni.A fentiekből következik, hogy a számviteli előírások ismerete mellett fel sem merülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozók, az anyagszállítók számláiban előzetesen felszámítottáfa levonása jogszerű volt, hiszen e beszerzések az adóköteles tevékenységérdekében történtek. Ha a peres eljárás bírósági ítélettel (határozattal)zárult, a bíróság elismerte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...módszerek alkalmazása építőipari tevékenység esetén valóban okozhat nehézséget, ugyanakkor 2001-től csak legalább 6 hónapnyi adóévi adóköteles tevékenység végzése esetén válik telephellyé a munkavégzés helye, azaz csak ekkor lehet megosztásról beszélni egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges időtartama a 30 napot meghaladja (ahol jogszabály hónapot említ, ott 30 napos hónapokról van szó). Figyelemmel arra, hogy egy nem adóköteles tevékenység után nem állhat fenn adófizetési kötelezettség sem (ha nincs adókötelezettség, nem értelmezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Áfa: természetbeni juttatás

Kérdés: Mi tekinthető az Áfa-tv. szerint reprezentációnak, természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmazza a "reprezentáció" fogalmát, s nem beszél természetbeni juttatásokról sem. Általános rendező elv ugyanakkor, hogy csak az adóköteles tevékenység folytatásához felmerült beszerzések áfája vonható le (meghatározott feltételek mellett igényelhető vissza)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.