Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás? A fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható [2.1 pont első mondat], valamint, hogy az említett három módszer közül nem alkalmazható az, amelynek eredményeként valamely, adókötelezettséggel érintett (székhely, telephely szerinti) településre nem jutna adóalap(rész) [7. pont].A komplex megosztási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Telephely bejelentése kataalanynál

Kérdés: Egy betéti társaság létesítő okiratán az ellenjegyzés időpontja 2021. 08. 01. A cégbírósági bejegyzés kelte 2021. 08. 07. A betéti társaság bejelentette, hogy kata szerinti adóalanyiságot választ. A Katv. 4. § (2) bekezdése alapján a kata szerinti adóalanyisága 2021. 08. 01-én jön létre (az ellenjegyzés napja korábbi, mint a vállalkozás nyilvántartásba vételének napja). A betéti társaság a tevékenységét 2021. 09. 30-ig csak a székhelyén végezte, és a székhely szerinti "A" önkormányzathoz határidőben bejelentette a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti 2,5 millió forintos adóalap választását. 2021. 10. 15-én a betéti társaságnak telephelye keletkezett egy másik, "B" önkormányzat illetékességi területén. A "B" önkormányzathoz a 2,5 millió forintos adóalap-választás bejelentése már nem lehetséges, tekintettel a Htv. 39/B. § (9) bekezdésében meghatározott kata hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napos határidő elmúltára. AHtv. 39/B. § (3) bekezdése szerint ugyanakkor a kisadózó 2,5 millió forintos adóalap választására vonatkozó bejelentett döntése esetén az adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint (illetve annak időarányosított része). Ez alapján kizárt, hogy a betéti társaság ugyanarra az időszakra az "A" önkormányzat esetében más adómegállapítási módot alkalmazzon, mint "B" önkormányzat esetében. Aleírtak alapján hogyan kell jogszerűen megállapítania a betéti társaságnak az "A" és a "B" önkormányzat illetékességi területére jutó, településszintű helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...kíván élni. Ezen határidőt azonban az adott településen értelemszerűen nem lehet korábbról számítani, mint az adott településen az adókötelezettség keletkezése napja. Ennek az az oka, hogy semmiféle kötelezettség nem terhelhet egy adózót adott településen addig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Családi gazdaság mely településen adóköteles – ipa?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésre, hogy mely településen áll fenn adókötelezettség, a Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése ad választ. Ez a település nem más, mint a Htv. szerinti székhely [Htv. 52. § 41. pont] és a Htv. szerinti telephely [Htv. 52. § 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...adóalap-megosztási kötelem nem terheli, tehát a teljes, vállalkozási szintű adóalap után a székhelye szerinti településen kell az adókötelezettséget teljesítenie.A naptári évtől eltérő üzleti évet választó iparűzési­adó-alanyok helyi iparűzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Ki nem vetett építményadó

Kérdés: Társaságunk 2011-ben nagy értékű ipari ingatlant vásárolt. Az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot 2012. január elején bejegyezték. Az önkormányzat a 2012-re vonatkozó építményadót még a régi tulajdonosra vetette ki. Az ingatlan megszerzését az önkormányzatnak 2012 elején bevallottuk, ennek ellenére sem 2013-ra, sem 2014-re nem kaptunk építményadó-kivetést. A tulajdonosok nem szorgalmazzák, hogy egyeztetést kezdeményezzek az önkormányzattal. Kivetés hiányában szerepeltetni kell az építményadó-kötelezettséget a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...építményadó alapját az 1990. évi C. törvény 15. §-a, mértékét a 16. §-a határozza meg. A 14. § (1) bekezdése alapján az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik, a kérdés szerint 2013. január 1-jével.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Közhasznú nonprofit szervezet iparűzési adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 239. számában a 4945. kérdésre adott válasz riadalmat okozott a közhasznú nonprofit szervezetek körében. A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység képezi az adókötelezettség alapját. A közhasznú nonprofit szervezetek nem vállalkozási tevékenység folytatására jöttek létre, de vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. A közhasznú tevékenységből származó bevételük ezért nem képezi az iparűzési adó alapját, még akkor sem, ha az nettó árbevételt jelent. A közhasznú nonprofit szervezeteknek a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeiket elkülönítetten kell nyilvántartaniuk, és az iparűzési adó alapját csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi.
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelemben idéztük a kérdező megjegyzését, mivel jogszabályi előírásból sorozatosan helytelen következtetést von le.A kérdésben hivatkozott válasz éppen két évvel korábban jelent meg, így az abban foglaltak alapján a riadalom mégsem volt olyan nagy, mert –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Közhasznú társaság iparűzési adója

Kérdés: Ügyfelünk közhasznú társaság volt, társasági szerződésének módosítása révén nonprofit kft.-ként működik tovább, változatlanul közhasznú besorolással. A 2009. évi csekély mértékű vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettsége keletkezett kamatbevételből. Jól értelmezzük-e az 1990. évi C. tv. 3. §-ának (2) bekezdését, hogy emiatt 2010-ben iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik? Ha igen, akkor az iparűzésiadó-alapba csak a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétel tartozik bele, és a közhasznú tevékenységből származó árbevétel nem része az iparűzésiadó-alapnak? A kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit kft.-nek kell-e kommunális adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...számára azadómentességet, a többi helyi adóban – így a vállalkozók kommunális adójában is- 2010-ben fennállt a nonprofit kft. adókötelezettsége, ha az önkormányzat azadott helyi adónemet bevezette. (2011. január 1-jétől a vállalkozók kommunálisadója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Milyen módszerrel határozható meg az iparűzési adó (eva)?

Kérdés: Az eva alapján miként határozható meg az iparűzési adó? Ha a bevételi nyilvántartást választó bt. nem kíván az eva alapján iparűzési adót fizetni, akkor hogyan határozhatja meg az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...adóévről szóló bevallással egyidejűleg köteles bejelenteni. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó e választását az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül jelenti be. Ha az önkormányzat a helyi iparűzési adót év közben vezeti be, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...adott ingatlan fekvése szerinti önkormányzat illetékességi területén valóban keletkezik állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség is.A Htv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. A székhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
2