Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes termékértékesítéshez kapott előleghez az Áfa-tv. szabályai alapján nem kapcsolódik az előleg átvételének időpontjában adókötelezettség. Így ha a Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan az értékesítő előleget kap, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseinek figyelembevételével, ha a törvény (4) bekezdésében meghatározott jogcímen szerzett, az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot nem kell fizetni). A korábbi 27 százalékos tb-járulék helyébe lépő szociális hozzájárulási adó szempontjából adókötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül az önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló jogviszony. Az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Eltérés a számviteli törvény előírásaitól

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
Részlet a válaszából: […] ...és valós összkép biztosítása érdekében történőeltérés [az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása] nem eredményezheti azadókötelezettség változását. Így a 4. § (4) bekezdésének alkalmazása mellett azadózás előtti eredményt csökkenteni kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Külföldön szerzett jövedelem a különadónál

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2008. 07. 31-ig Ausztriában dolgozott egy osztrák cég alkalmazásában, adóit, járulékait ott vonták le, jövedelmét euróban kapta. 2008. 08. 01. óta létesítettünk vele munkaviszonyt itt Magyarországon. Az itthoni jövedelem elszámolásakor hogyan kezeljük az Ausztriában megszerzett jövedelmét adó (szja, különadó) és járulék szempontjából? Az időarányos belföldi jövedelme nem érné el a különadó-kötelezettséget. A járulék esetében pedig nem tudjuk, hogyan kezeljük a járulék felső határát, időarányosan meghaladná, nem tudjuk, hogy figyelembe kell-e venni, vagy majd év végén rendeződik? Az éves szja-bevallásában figyelembe kell-e venni a külföldről származó jövedelmét és az ott megfizetett adót, vagy adóbevallást készít Ausztriában is és Magyarországon is külön-külön a megszerzett jövedelmeiről?
Részlet a válaszából: […] ...belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége- a jövedelemszerzés helyétől függetlenül – összes bevételére kiterjed (teljeskörű adókötelezettség). Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetébenfő szabály szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...amelyet korrekciós tételként nem vett figyelembe, vagyis 2005-ben ennyivel kisebb összeg után fizetett adót. Így tényleges adókötelezettsége a 2005. és a 2006. adóévben azonos a 100 millió forint realizált árfolyamnyereséggel.PéldaEgy vállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet a válaszából: […] ...módosító tétel nincs. Csak olyan eset van, amikor – függetlenül attól, hogy negatív az adóalap – keletkezik adókötelezettség. Ilyen: A fejlesztési tartalék címen lekötött tartalék feloldása anélkül, hogy olyan összegű beruházást valósított volna meg az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Közműátadás elszámolása, áfája

Kérdés: Társaságunk kempinget, strandot üzemeltet. Szennyvíz-csatornázási beruházást valósítottunk meg. Üzembe helyezés után a létesítményt törvényi előírás alapján át kellett adnunk. Kérdés a könyvviteli elszámolás, áfalevonás.
Részlet a válaszából: […] ...pontja alapján, az átadáskor áfafizetési kötelezettség adódik [Áfa-törvény 18. § (1) bekezdés]. Ebben az esetben az Áfa-törvény adókötelezettségtől eltekintő 7. § (3) bekezdésének e) pontja nem alkalmazható, hiszen a vonatkozó törvényhely nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.