Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy) között egyébként fennálló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A választ a Gt. 118. §-ának (2) bekezdésére hivatkozássalkezdjük. E szerint a társaság fennállása alatt a tag az általa teljesítettvagyoni hozzájárulást – a tőkeleszállítás esetét kivéve – a társaságtól nemkövetelheti vissza. Így az ingatlanvagyon a társaságból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Tagnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdéseszerint a magánszemély bevétele, a magánszemély egyéb jövedelme a tartozáselengedése időpontjában. Ezen jövedelem adókötelezettségére a szerzés jogcímeszerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni. Mivel az elengedetttartozás teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Ingyenes vagy kedvezményes képzés

Kérdés: A Balatonon és/vagy a Dunán levő, 8-10 főt befogadni képes hajó bérleti díja – mely alvállalkozók, teljesítési segédek oktatásával és tréningjével kapcsolatos – elszámolható-e adó- és járulékmentesen a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni. A reprezentáció adóköteles része után az adó- éseho-kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettségalá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt éves összesbevétel megállapítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást kell fizetnie. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor annak egész értéke után kell az adókötelezettséget teljesíteni.A reprezentáció és az üzleti ajándékozás címén keletkező adó- és eho-fizetési kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Ajándék CD

Kérdés: Hanglemezkiadó cég a boltok és az üzletkötők részére – bolti forgalomba nem kerülő, a megjelenő lemezekről ismertetőt tartalmazó – CD-t gyártat, egy évben 2 alkalommal. Térítés nélküli eszközátadásként számolja el, az áfát nem igényli vissza. Terheli-e más adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A nem magánszemélyek részére adott CD-t az Szt. előírása alapján térítés nélküli eszközátadásként kell elszámolni (Szt. 86. §), a magánszemélyek részére átadottat pedig természetbeni juttatásként, személyi jellegű egyéb kifizetésként [Szt. 79. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...két korrekcióval lesz elszámolva a jármű bekerülési értéke a társasági adó alapjánál és a számviteli eredmény terhére is. További adókötelezettségek merülhetnek azonban fel akkor, ha nem a szokásos piaci áron, vagy ellenérték nélkül valósul meg az elidegenítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...járulék). A módosítások 2001. augusztus 17-én léptek hatályba, de az adózó dönthet úgy, hogy a 2001. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségére az új személyi jövedelemadó-rendelkezéseket alkalmazza. Abban az esetben, ha az adózó e lehetőséggel él,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...a megrendelő tudomására kell hoznia az étkezés ellenértékét annak érdekében, hogy a megrendelő a természetbeni juttatás értékét az adókötelezettsége teljesítéséhez megállapíthassa. Ez történhet oly módon, hogy a bizonylaton (a számlán) feltünteti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján természetbeni juttatásnak minősül, személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, amely után az adókötelezettség, társadalombiztosítási kötelezettség attól függ, hogy az étkezést igénybe vevő magánszemélyek milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.