Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...alapjának a megállapítása során – növelni kell (mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítással).A tagok adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült költségnek minősül. A tombolán nyert nyeremények után sem a nyertesmagánszemélynek, sem pedig a szervezetnek nem keletkezik adókötelezettsége azSzja-tv. 76. §-ának (4) bekezdése alapján. A díjazottnak átadott plasztika után adófizetésikötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen az előbbi értékadatok egy tagrajutó összegét kell figyelembe venni.)A magánszemély tagok fentiek szerinti bevételszerzéseadókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok és az értékpapírtjuttató társaság) között fennálló jogviszonynak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Visszavásárolt üzletrész bevonása, térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéke, azaz az adott esetben 30 000 E Ft.Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján az előbbiekszerinti bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok ésaz értékpapírt juttató társaság) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...bevétele egyenlő a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékkel.A hivatkozott előírás szerint a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok és az értékpapírt juttató társaság) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...megillető összeg az egyes tagok jövedelme).Az Szja-tv. 77/A. §-a (1) bekezdése alapján az előbbiek szerint megállapított bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...két korrekcióval lesz elszámolva a jármű bekerülési értéke a társasági adó alapjánál és a számviteli eredmény terhére is. További adókötelezettségek merülhetnek azonban fel akkor, ha nem a szokásos piaci áron, vagy ellenérték nélkül valósul meg az elidegenítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Cégautó továbbértékesítése

Kérdés: A cégautó eladása az azt használónak milyen feltételek mellett lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...azonban áfabevallásában nem a számlában szereplő adót kell fizetendő adóként szerepeltetnie, hanem a forgalmi érték alapján adódó adókötelezettséget. (A vételár áfája és a forgalmi érték áfája közti különbözetet az értékesítő adóalanynak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.