5 talált cikk az erdő , áfa , adólevonási jog kifejezésre

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?

Kérdés: Térítés nélkül átadunk egy silót partnerünknek. A megállapodásban kikötöttük, hogy ezért egy évig havi x tonnát tőlünk kell vásárolnia. Mi a helyes elszámolás a számvitelben, az áfában?

Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?

Kérdés: Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?