Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...el a termelés, a tevékenység költségei között.Az Szja-tv. 1. számú mellékletében felsoroltak közül a leggyakrabban előforduló adómentes juttatások:A munkáltatótól az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított segély (T 553 – K 381)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...felsoroltaknak megfelelő főkönyvi számlákra elkülönítetten történik a könyvelés. (L. Számlakerettükör 55. számlacsoport.) Az adómentes juttatásokat célszerű az 553. számlára könyvelni.Az 1. számú mellékletben felsorolt adómentes juttatások közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Visszavásárolt sportutalványok engedményezése

Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...amagánszemélynek utólag is. "B" cég nemcsak azzal vezette félre az "A" céget, hogy asportutalványoknak a kérdés szerinti átadásával adómentes juttatás adható,hanem az engedményezési szerződéssel is. Az engedményezés a Ptk. előírásai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Bérelt lakás a munkavállalóknak

Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti lakás megfelel a munkásszállással szembenikövetelménynek, akkor a térítés nélkül biztosított szálláshely-szolgáltatás isadómentes juttatás, mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából.Az Szja-tv. szerint munkásszállás a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatások körét jellemzően azSzja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza. Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz amunkaviszonyban állók kaphatják. Így például a bt. tagja nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Helyi utazási bérlet 2005-2006-ban

Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?
Részlet a válaszából: […] ...szerint 2006. január 1-jétől adóköteles béren kívülijuttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak biztosított egyesadómentes juttatások együttes értékéből a 400 ezer forintot meghaladó rész. A400 ezer forintos keretbe tartozó juttatások közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.