6 talált cikk az étkeztetés , eho , adózás kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?

Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?

Kérdés: Társaságunk székhelyének községében van egy vendégháza. Társaságunk a falutól kb. 2 km-re található, külterületen. A külföldi és belföldi partnereinket általában itt látjuk vendégül. A partnerek sokszor például a termékeik mintagyártására érkeznek. A vendégházban található szauna és szolárium is, amit nem nagyon használunk, s ezt az áramszámlával tudjuk igazolni. Itt foglalkoztatunk 1 fő dolgozót, aki ellátja a takarítást és a főzést, vendéglátást. A főzéshez beérkező étkezési anyagok áfáját már a beszerzéskor nem igényeljük vissza, továbbá természetesen az itt fogyasztott italok áfáját sem vonjuk le. A szállásadás és étkeztetés be van jegyezve a tevékenységi körünkbe. Minimális árbevétel keletkezik ezen a tevékenységünkön, mely nem áll arányban a költségekkel. Visszaigényelhető-e a vendégház: beruházás és felújítás áfája, az áram, vízdíj, gáz és tisztítószerek és egyéb felmerülő költségek áfája? Terheli-e még bármilyen más adófizetési kötelezettség a fenti tevékenységet? (A vendégház összes költsége belefér a jelenlegi szabályozás szerinti reprezentációs keretünkbe.) Hogyan kell könyvelnünk a vendégházat az 5-ös számlaosztályban? (Társaságunk elsődleges 6-7, másodlagos 5-ben könyvel.)