6 talált cikk az adómentes , arányosítás , adózás kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk kriptovaluta-bányászattal foglalkozik. A tevékenység nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így alapvetően áfafizetési kötelezettség, levonási jogosultság nincs. A vállalkozás bővíteni szeretné tevékenységét, és bányászgépek üzemeltetését is szeretné végezni (más bányászgépeit üzemeltetné megbízás alapján). Kérem a véleményüket arra vonatkozóan, hogy az említett "üzemeltetési tevékenység" az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítésnek fog-e minősülni? Abban az esetben, ha igen, akkor a levonható áfa meghatározásánál alkalmazható-e arányosítás a tételesen nem elkülöníthető költségek esetében? Az arányosításnál hogyan kell meghatározni az arányosítandó bevételt? A kibányászott, leváltott vagy pénzforgalmi számlán megjelenő bevételek valamelyike értelmezhető-e az áfatörvény szerinti termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak?

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: A nonprofit szféra adózásával több cikk foglalkozik. Az egyik szaklapban ez jelent meg: "Több szervezet elköveti azt a hibát, hogy az alapján határozza meg a levonható adót, hogy támogatásból finanszírozza a beszerzést vagy sem. Amennyiben támogatásból finanszírozza, úgy az adót nem vonja le." A Számviteli Levelekben a 3899. kérdésre adott válaszban ez olvasható. A Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla? A válasz: Ha a kérdező cégnek nincs adóköteles tevékenysége, termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, akkor a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások elő­zetesen felszámított áfáját nem helyezheti levonásba, nem igényelheti vissza. A két értelmezés ellentmondásosnak tűnik.

Kérdés: Társadalmi szervezetünk értékesíti az 1988 előtt birtokába került székházát és irodaépületét. Az épületeket áfaköteles és tárgyi adómentes (2008. évtől a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes) tevékenységéhez egyaránt használjuk. A tevékenységekhez kötődő, tételesen el nem különíthető beszerzések áfája az arányosítás szabályai szerint került, illetve kerül megosztásra, a tárgyévi adatok alapján göngyölve kiszámított levonási hányad alkalmazásával. Az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választottuk, és választásunkról nyilatkozat megküldésével értesítettük 2007. decemberben az adóhatóságot. Az értékesítési folyamat adásvételi előszerződés alapján megkezdődött, 2008. január 1. előtt. A 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására nem tettünk nyilatkozatot. A vevő szerződés szerint 2008 áprilisában további előleget és az ingatlan birtokbaadását követően várhatóan 2008 májusában fizeti meg az ingatlanok teljes vételárát. Az adásvételi ügylet vonatkozásában az 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni? Az ügylethez kapcsolódó, 2008. évben kibocsátott számlákat nem fordított, hanem egyenes adózással, áfafelszámítással kell kiállítani?

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?