Áfa a digitális korban I.

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?
Részlet a válaszából: […] ...Adóalanyok közti ügyletek esetében, a határon átnyúlóan teljesített ügyleteknél a javaslat kötelezővé tenné a fordított adózás alkalmazását, ha a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Online adatszolgáltatás gyakorlata – számlázás

Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.
Részlet a válaszából: […] ...a pénztárgépbe, és ezzel együtt nyugta is készült. Ennek oka az volt, hogy bár ez a gyakorlat az áfatörvénnyel nem állt összhangban, de adózási kockázatot nem rejtett magában. Az online adatszolgáltatás bevezetésével azonban ez az eljárás azt eredményezheti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...engedélyezőhatározatában a csoport részére csoportazonosító számot állapít meg. Acsoporttag a harmadik személlyel kapcsolatos, adózással összefüggőjogviszonyban, az adózással összefüggő iratokon a csoportazonosító számot éssaját adószámát is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Közösségen belüli vevői készlet

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7/A. §-ának (8) bekezdése értelmében nem minősülKözösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá esőtermékbeszerzésnek, ha a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany atulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Ügyvédi iroda által továbbhárított bírósági illeték

Kérdés: Ügyvédi iroda olyan megállapodást köt az ügyfelével, hogy a bíróságnak fizetendő illetéket az ügyvédi iroda kifizeti, és saját költségének tekinti. Amennyiben később az ügyfél rossz adatszolgáltatása miatt elvesztik a pert, az ügyfélnek továbbszámlázza az illetéket. Az eredetileg áfakörön kívül kezelt illeték továbbszámlázása esetén kell-e áfát felszámítani? Az illeték nincs beépítve az ügyvédi díjba, a számlázás időpontja is független attól.
Részlet a válaszából: […] ...gépjármű-értékesítés során felmerülő illeték, hatóságieljárási díj adómértékéről szóló 2002/92. Adózási kérdés alapján a gépjárműértékesítéséhez kapcsolódó illeték, illetve hatósági eljárási díj nem épülhetbe az értékesítés adóalapjába. Mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.