A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
Részlet a válaszából: […] ...nem a vállalkozási tevékenység érdekében merül fel, ezért annak összegével a társasági adó alapja meghatározása során indokolt az adózás előtti eredményt is növelni.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz (így a tárgyi eszköz) bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Óvadék elvesztése

Kérdés: Ha az óvadékot a kft. elveszíti, mert a szerződési időn belül felmondta a bérleti helyét (mert magas a bérleti díj), akkor hogyan kell azt könyvelni? Kihat-e ez az adóalapra?
Részlet a válaszából: […] ...áfafelszámításával).Az elvesztett óvadék fentiek szerinti elszámolása mellett aköltségként, ráfordításként elszámolt összegnek az adózás előtti eredménykorrekciójakénti számításbavétele fel sem merülhet, mivel mindez a vállalkozásitevékenység velejárója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszából: […] A telephely használatának átengedése az átengedő számára anyagi hátránnyal (elmaradt haszonnal, esetleg többletköltséggel, teherrel) járhat. Ezért az átengedő attól, akinek a telephelyet átengedi, kártérítést, kártalanítást követelhet. A Ptk. szerint a kárt pénzben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.