15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Kérdések az AirBnB kapcsán
Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
2. cikk / 15 Egyenes és fordított adózás a számlán
Kérdés: A Számviteli Levelek 321. számában a 6587. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan megküldöm a NAV Központi Hivatalának a válaszhoz kapcsolódó tájékoztatását. Ezen tájékoztatóból idézek: Az Áfa-tv. 169. §-a i)-n) pontjainak előírásaiból "álláspontom szerint az következik, hogy fordított adózás hatálya alá tartozó tétel szerepeltethető olyan számlában is, amelyben egyenes adózás hatálya alá tartozó tételek kerültek kiszámlázásra. Ahogyan a különböző adómértékű tételeknél az adómértéket szerepeltetni kell, ugyanúgy a fordított adós tételeknél ezen tényt kell az adómérték helyett feltüntetni. Ugyanakkor az Áfa-tv. 142. § (7) bekezdése alapján a fordított adózás hatálya alá eső ügyletekről a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtójának olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, amelyben áthárított adó, illetőleg még az ún. visszafelé számított százalékérték sem szerepelhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanazon a számlalapon nem szerepelhet olyan tétel, amely adót tartalmaz, hanem azt jelenti, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet számlázása során az ilyen tételre vonatkozóan adó felszámítása nem történhet meg, sőt az Áfa-tv. 169. § k) és n) pontja alapján adóösszeg nem, csak a »fordított« adózás kifejezés tüntetendő fel. Nem értek egyet tehát a beadványhoz mellékelt Számviteli Levelek magyarázatával." Kérdésem: a fentiek ismeretében is fenntartják álláspontjukat?
3. cikk / 15 Külföldi telephelyen végzett tevékenység
Kérdés: Belföldi magánszemélyek magyarországi székhellyel és osztrák telephellyel kívánnak létrehozni egy kft.-t. A kft. egészségügyi szolgáltatást végezne Ausztriában, ahol rendelőt bérelnének, és ott kezelnék a betegeket. Ehhez kapcsolódóan a kérdező által feltett kérdésekre a válaszban térünk ki.
4. cikk / 15 Számlán szereplő adatok javítása
Kérdés: Külső kivitelező társaságok fordított adózású számlákat bocsátottak ki cégünk részére építési-szerelési szolgáltatásukról. E számlák nyomdai úton (nyomtatványként) előállított egyedi számlalapok, kézzel, írógéppel vagy szövegszerkesztő programból a számlalapra való számítógépes rányomtatással töltötték ki. Társaságunk adószámát azonban több számlán is tévesen tüntették fel. Ennek helyesbítésére melyik módszer a megfelelő? Az eredeti számlán a téves adószám áthúzása és a helyes adószám beírása, vagy a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítása (hivatkozva az eredeti számlára, indokolva a helyesbítés okát, feltüntetve a hibás és a helyes adószámadatokat)? Esetleg az eredeti számla érvénytelenítése (sztornírozása), és új, a helyes adószámot tartalmazó számla kiállítása?
5. cikk / 15 Szoftverfejlesztés Tao-tv. szerinti megítélése
Kérdés: Kérem, írjanak a szoftverkészítés Tao-beli megítéléséről és a kapcsolódó 50% mibenlétéről!
6. cikk / 15 Elveszett számla pótlása
Kérdés: Mi számít hiteles számlamásolatnak? Ha egy számla elveszik (pl. postán elkeveredik), és a számlakibocsátó fénymásolja a nála nyilvántartott számlát, és azt cégszerű aláírással ellátva ráírja, hogy a számla az eredetivel mindenben megegyező másolat, akkor ez a bizonylat a számla befogadójánál megfelel az Áfa-tv. 127. §-ának (adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei)? Egyáltalán mi a teendő, ha egy számla elveszik?
7. cikk / 15 Nyugta helyett számla a nagykereskedelemben?
Kérdés: Jövedéki termékek nagykereskedelmével foglalkozó társaság telephelyein lakossági értékesítést is kíván végezni. (Diszkontjelleggel.) A készletnyilvántartó-számlázó rendszerből közvetlenül kerülnének kiállításra a lakossági értékesítések készpénzfizetési bizonylatai is. A 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben szereplő nyugtaadási kötelezettség alól hogyan lehet mentesülni? Pénztárgépes nyugta helyett alkalmazható-e – a számítógéppel nyilvántartott készlet rendszerből történő értékesítése esetén – olyan kiskereskedelmi bizonylat, amelyen a vevő neve, címe nem szerepel, csak a kiskereskedelmi (diszkont) értékesítésre történő utalás? (Pl.: kiskereskedelmi bizonylat a fejlécben, a többi adat részletes számlának felelne meg, a készletnyilvántartás miatt.) Amennyiben kötelező számlát kiállítani, de a lakossági vevő nem mondja meg a nevét, címét, ami a számla kiállításának kötelező eleme lenne, ez esetben megtagadható-e a kiszolgálás, ha diszkontértékesítésre figyelmeztető tábla kerül elhelyezésre az üzletben, amin szerepel, hogy csak a vevő neve, címe közlése után áll módunkban kiszolgálni?
8. cikk / 15 Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye
Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
9. cikk / 15 Tárgyi eszköz fizetendő áfája (eva)
Kérdés: A bt. eddig kizárólag áfaköteles tevékenységet folytatott, és ahhoz tárgyi eszközöket szerzett be. Áfalevonási jogával élt. Evaalannyá kívánt 2005-től átjelentkezni. A 2004-ben beszerzett tárgyi eszközök után mennyi a pótlólag bevallandó adó öszszege? Helyes-e az az értelmezés, hogy a 2004-ben pl. 100 ezer forint értékben vásárolt tárgyi eszköz után 20 ezer forint visszafizetendő áfa keletkezik?
10. cikk / 15 Eladott számítógépes rendszer visszavétele
Kérdés: A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?