Támogatásintenzitás több jogcímen kapott támogatás mellett

Kérdés: Egy kisvállalkozás egy darab 100 000 E Ft értékű új műszaki gépet vásárolt, melyre 65 000 E Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. Adózás elő­tti eredménye 50 000 E Ft, és kisvállalkozói kedvezményre jogosult. A térség támogatási intenzitása 70% (50+20). A kft. csökkentheti a társaságiadó-alapját 30 000 E Ft-tal [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja]? Jelen esetben hány százalék a támogatási intenzitás: 68 vagy 75%?
Részlet a válaszából: […] ...a közvetlen támogatás támogatási intenzitása 65%. Az adóalap-kedvezmény támogatástartalma a levont összegre jutó adó. Az adózó adózás elő­tti eredménye alapján feltételezhető, hogy a kisvállalkozás a társasági adót 10%-kal számolja (adóalapja az 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszából: […] ...-helyes álláspontot képvisel, és egyet lehet érteni azzal is, hogy a rendkívüliráfordításként így elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt az engedménytadónál növelni kell, amennyiben az engedményt magánszemélynek nem minősülőbelföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Eltérés a számviteli törvény előírásaitól

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésének alkalmazása] nem eredményezheti azadókötelezettség változását. Így a 4. § (4) bekezdésének alkalmazása mellett azadózás előtti eredményt csökkenteni kell az egyéb bevételként elszámolttámogatás összegével, annak a társasági adóját 2010-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.