4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Ingatlan szerzési időpontja az ajándékozási szerződés visszavonásakor
Kérdés: Kérdésem ingatlanmegszerzés időpontjának meghatározására vonatkozik. A szülők 2005-ben vásárolt ingatlanjukat gyermeküknek ajándékozták 2015-ben. Az ajándékozási szerződést 2023-ban visszavonták, semmissé tették. Az ingatlan tulajdonjoga visszaszállt az eredeti tulajdonosokra, azaz a szülőkre. A szülők 2024-ben értékesíteni kívánják az ingatlant. A személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából mi lesz az ingatlan megszerzési ideje? Az eredeti vásárlás ideje, azaz 2005? Vagy a megszüntetett ajándékozási szerződés befolyásolja ennek megállapítását?
2. cikk / 4 Ráépítés más telkére
Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
3. cikk / 4 Autóbontó egyéni vállalkozó
Kérdés: Az autóbontó egyéni vállalkozó térítés nélkül átveszi azokat a használhatatlan gépkocsikat, amelyek forgalmi engedélye lejárt. A gépkocsikból kiszereli a még használható alkatrészeket és azokat értékesíti. Milyen nyilvántartást kell az egyéni vállalkozónak vezetnie az ingyenesen átvett gépkocsikról, az értékesítésre kibontott alkatrészekről? Van-e a folyamatnak adójogi vonzata?
4. cikk / 4 Ráépítés a társaság telkére
Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?