Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...használatban lévő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul. (Ezért kellett az "A" társaságnak alanyi adómentességet választania!)A kizárólagos használati jog értékesítése nem tartozik az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeres és üzletszerű gazdasági tevékenysége alapján az általános forgalmi adó alanyává válik. Természetesen elképzelhető, hogy alanyi adómentességet választ (amennyiben gazdasági tevékenysége után várható, illetőleg tényleges bevétele nem haladja meg az 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Családi gazdaság adózása

Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó válaszunkat.
Részlet a válaszából: […] ...és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak ugyanazon adózási módot kell alkalmazniuk. Amennyiben tehát valamennyien az alanyi adómentességet választották, de a tagok közül év közben valaki átlépi az alanyi adómentességre előírt bevételi értékhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Áfamérték-változások 2003. január 1-jétől

Kérdés: Széles ügyfélkörrel rendelkező könyvelőként szeretnénk pontos és teljes körű felvilágosítást kapni a 2003. január 1-jétől életbe lépő áfamérték-változásokról.
Részlet a válaszából: […] ...is (s azt a kötelező jellegű 12 százalékos adózás váltja fel). Természetesen számukra is az általános szabályok szerint nyílik mód az alanyi adómentesség vagy az eva választására, és változatlanul nem minősülnek adóalanynak a munkaviszonyban vagy egyéb,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Áfa-alanyi mentes határ átlépése

Kérdés: Legalább 36 órás munkaviszonyban lévő, alanyi áfamentes nem átalányadózó egyéni vállalkozó árbevétele év közben meghaladja a kétmillió forintot. Mi a konkrét teendője?
Részlet a válaszából: […] ...folytat: az Áfa-tv. alkalmazása szempontjából adóköteleset és/vagy adómenteset. Ez azért lényeges, mert a 2 millió forintos alanyi adómentességi értékhatárba – az Áfa-tv. 49. §-ának (4) bekezdése értelmében – nem számít bele a tárgyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.