5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Ajándékozott telek apportálása
Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
2. cikk / 5 Egyéni vállalkozó által alapított kft.
Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
3. cikk / 5 Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés
Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
4. cikk / 5 Földhasználati és haszonélvezeti jog törlése
Kérdés: A szőlőműveléssel foglalkozó társaság tevékenységét olyan földterületen végzi, ami nem a saját tulajdona. A földet 99 évre szóló földhasználati jog és 25 évre szóló haszonélvezeti jog alapján használja. A földhasználati jog az alakuláskor apportként került a társaságnál a vagyoni értékű jogok közé, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke közel 30 M Ft. A 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény alapján az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala határozatával 2014. július 30. nappal törölte az ingatlan-nyilvántartásból a társaság javára bejegyzett használati jogát, valamint haszonélvezeti jogát. A társaság a hatóság döntésének jogszerűségét vitatja, ezért keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor javasoltam, hogy ezeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni mint terven felüli értékcsökkenést. A tulajdonos vitatja e vagyonvesztésnek az elszámolását. Ha a jogok kivezetésével nem értenek egyet, úgy gondolom, legalább céltartalékot kellene képezni. Mi a helyes megoldás?
5. cikk / 5 Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé
Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jogutódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
