Kedvezményes átalakulás

Kérdés: 1. Adott egy kft., melynek 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonosa.
2. Döntésük szerint egy jól körülhatárolható tevékenységet szeretnének "kivinni" a társaságból, kiválás útján.
3. A létrejövő társaságban szintén ugyanazon 2 magánszemély lenne a tulajdonos 50-50% arányban.
4. A kivitt vagyon bankszámlapénz (3 M Ft) + egy ingatlan (7 M Ft értékben).
5. A létrejövő társaság alapítói vagyona 10 M Ft, melyből 3 M Ft a jegyzett tőke része, és 7 M Ft tőketartalék [SZT 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján].
6. A létrejövő társaság mérlegfőösszege így 10 M Ft, melynek aránya a PK Kft.-hez viszonyítva 25%.
A fenti paraméterek ismeretében megfelel-e a kedvezményezett átalakulás feltételeinek a fenti átalakulás? (Tao-tv. 4. § 23/a. pont.)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének b) pontjára a tőketartalékként nevesített összeg kapcsán. Azonban ez sem lehetséges, mivel kiválás esetén a társaság alapítása nem a klasszikus formában történik.Kiválás esetén - a Ptk. előírása alapján - a gazdasági társaság fennmarad,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Nyitómérlegben a jegyzett tőkétől eltérő saját tőke

Kérdés: A betéti társaság az adózás megszűnése után kötelezően elkészítendő nyitómérlegben – mivel a számviteli törvény szó szerint nem írja elő, hogy ezt a különbözetet melyik soron kell kimutatni – eszközök és kötelezettségek, valamint a jegyzett tőke különbségét a tőketartalékban vagy az eredménytartalékban kell szerepeltetni? Az eredménytartalékban való szerepeltetés a vállalkozásból történő későbbi kivonás esetén adózás szempontjából problémát okozhat?
Részlet a válaszából: […] ...is.A különbözet, illetve annak egy része csak akkor lehet tőketartalék, ha azt az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként helyezték a tőketartalékba, bocsátották...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Kedvezményezett átalakulás könyvelése, adózása

Kérdés: Adott egy "A" Kft., amiben két tulajdonos volt, "Anya 1" Kft. 60%-kal és "Kisebbségi 1" Kft. 40%-kal. Az "A" Kft.-ből kivált és létrejött egy teljesen új cég, "Leány 1" Kft., amelynek teljes egészében "Kisebbségi 1" Kft. lett a tulajdonosa (100%-ban), ésezáltal a "Kisebbségi 1" Kft. "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt. A "Kisebbségi 1" Kft. a kiválás során a részesedését arányosan szerezte meg az "A" Kft.-ből (40%-át), tehát arányosan vált ki a "Leány 1" Kft. az "A" Kft.-ből. Az átalakulás kedvezményezett átalakulás volt. "Kisebbségi 1" Kft. könyveiben az "A" Kft.-ben lévő részesedése 4.000.000 forint értékben szerepelt (alapításkori érték), saját tőkéje jelentős volt az "A" Kft.-nek. Akiválással létrejövő "Leány 1" Kft. jegyzett tőkéje 100.000.000 forint lett, az eredménytartaléka 200.000.000 forint, saját tőkéje így összesen 300.000.000 forint. Milyen könyvelési tételek merülnek fel "Kisebbségi 1" Kft.-nél, és milyen összegben? (Tekintve, hogy a korábbi "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt, és helyette "Leány 1" Kft.-ben lett részesedése.) Van-e bármilyen adóvonzata a "Kisebbségi 1" Kft.-nél, hogy a korábbi részesedésének értéke jelentősen növekedett? (Társasági adó.)
Részlet a válaszából: […] "Kisebbségi 1" Kft. az "A" Kft.-ben lévő részesedésének kivezetése és a kiválással létrejött "Leány 1" Kft.-ben szerzett részesedés bekerülési értéke közötti különbözetet árfolyamnyereségként számolja el az Szt. 84. § (2) bekezdés d) pontja szerint. A bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Jegyzett tőke leszállítása

Kérdés: A kft. 15 millió forint jegyzett tőkével indította a vállalkozását. Eredménytartalékkal rendelkeznek. A jegyzett tőkét leszállítanák 3 millió forintra. A 12 millió forintot kivennék. Milyen adóvonzata lesz, és hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállításának és az ebből adódó 12 millió forint kivonásának közvetlen adóhatása nincs, feltételezve, hogy a kft. alapításakor a 15 millió forintnak megfelelő jegyzett tőkét a társaság rendelkezésére bocsátották. Természetesen a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték

Kérdés: Három magánszemély 2010-ben 1-1 millió forinttal kft.-t alapított, pénzeszköz átadásával. 2015-ben a jegyzett tőke 6 millió forintra történő felemeléséről döntöttek úgy, hogy kapcsolódóan 2-2 millió forintot a tőketartalékba is helyeztek. A tulajdonosok 2019-ben a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék 50%-os csökkentéséről döntöttek. (A kft. saját tőkéje 21 millió forint volt a döntés időpontjában.) Az egyik magánszemély tulajdonos a megmaradt üzletrészét értékesíti. Mi az üzletrészek bekerülési értéke a tőkeleszállítás időpontjában, illetve az üzletrész értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély társaságból kivont jövedelmének megállapításánál az Szja-tv. alapján irányadó érték. Az ac) pont szerint a társaság alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társaság részére az értékpapír átruházásáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Pénzbeli vagyoni hozzájárulás helyett más

Kérdés: Egyszemélyes kft. a jegyzett tőkéjének 10%-át készpénzben alapításkor teljesítette, a házipénztárba. A fennmaradó összeggel két éven belül fogja feltölteni a jegyzett tőkét. Ha az alapító okiratba azt jegyezték be, hogy készpénzben fogja teljesíteni a fennmaradó jegyzett, de be nem fizetett tőkét, ezt kiválthatja eszközapportálással is? Személygépkocsi is apportálható? Ha igen, értékbecslés szükséges, vagy elegendő az adásvételi szerződésben megjelölt eladási ár? Utóbbi esetben az áfa nélküli vagy az áfás ár vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint az egyszemélyes kft. élt a Ptk. 3:162. §-ában foglalt lehetőséggel. Ennek a technikai lebonyolítása úgy történik, hogy amikor a jegyzett, de még be nem fizetett tőke a Ptk. szerint feltöltésre kerül, akkor a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: A Számviteli Levelek 355. számának 7132. kérdésére adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: A Ptk. vonatkozó rendelkezése lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azaz hogy a tagok ne saját vagyonukkal, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. Jelen esetben a taggyűlés által hozott döntés szerinti bruttó osztalék összegét, vagy az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását követően, a nettó összeget lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke javára elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...úgy is szolgáltatható, hogy a cégbíróság által bejegyzett törzstőkét a bejegyzésig a tagok ténylegesen nem fizetik be, hanem azt az alapításkor vagy a tőkeemeléskor meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (adózott eredménye) terhére töltik fel. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségei az átalakulással létrejövő társaságra mint általános jogutódra szállnak át. Az átalakulás során azon jogi személy alapítási szabályait is alkalmazni kell, amely típusba a jogutód társaság tartozik.Kiemelendő, hogy nem alakulhat át más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...jelleggel az általuk alapított társaság rendelkezésére bocsátottak. Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a kft.-nél az alapításkor, az alapítás részeként, illetve tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként. Így a tőketartalékba helyezés elválaszthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tárgyi eszközök adója megszűnéskor (kata)

Kérdés: A katás bt. 2014. október 1-jével a végelszámolásról döntene. A 2013. 01. 01-i bejelentkezéskor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette a tárgyi eszközök nettó értékével. A tárgyi eszközök egy részét 2013-ban értékesítette, egy részét 2014. év elején selejtezte. Hogyan kell a kata hatálya alatt a megszűnéskor a tárgyi eszközök miatt fizetendő adót megállapítani? Az értékesítés milyen hatással van az adózatlan eredménytartalékra? Amennyiben a végelszámoláskor rendelkezik a tárgyi eszközökkel, hogyan kell azokkal zárni?
Részlet a válaszából: […] ...tőke (vagyoni betét).Tőketartalék akkor állítható be a nyitó mérlegbe, ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, a tőkeemelés, továbbá a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást – jogszabályi előírás alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
1
2
3
4