11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása
Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
2. cikk / 11 Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
3. cikk / 11 Befektetett eszközök alsó értékhatára
Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?
4. cikk / 11 Webes receptek költségei
Kérdés: Cégünk internetes elérhetőséget készít, amelynek tartalma főzéshez készült videók. Ezt bárki, bármikor megtekintheti az internet segítségével. A webes elérhetőség időtartama az üzlet sikerétől és a hirdetők megjelenésétől függ. Ebből tervezi a cég az árbevételét. A receptek elkészítéséhez felhasznált alapanyagok a forgatás során aktiválandó költségek, vagy anyagköltségként leírhatók?
5. cikk / 11 Kiszerelt termékek bekerülési értéke
Kérdés: Növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó kft. kiszerelőüzemet létesít. A nagy tételben (tartályban) megvásárolt növényvédő szert gépsoron átcsomagolja, és kisebb szerelésben továbbértékesíti a nagy- és kiskereskedelmi egységeiben. A csomagoláshoz kupakot, flakont, címkét, fóliát vásárol. A beszerzett növényvédő szer árubeszerzésnek vagy anyagköltségnek minősül? A felhasznált csomagolóanyagot hogyan könyveljük? A kiszerelt terméket saját termelésű készletként kell nyilvántartani és könyvelni? A kiszerelt termék bekerülési értékét hogyan határozzuk meg?
6. cikk / 11 Kiszerelés költségei
Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
7. cikk / 11 Kilépett munkavállaló le nem adott munkaruhája
Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!
8. cikk / 11 Étkezés vállalati üdülőben
Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
9. cikk / 11 Vendéglátás: üzemi konyha
Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
10. cikk / 11 Vendéglátás nyersanyagának nyilvántartása
Kérdés: A vendéglátóegységeinknél a felhasznált nyersanyagokat az árukészletek között tartjuk nyilván. Helyes-e gyakorlatunk? A különböző szakkönyvekben – e témában – egymástól teljesen eltérő álláspontokkal találkozunk.