Vásárolt telekre épített családi ház bérbeadása

Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] ...között nyilvántartásba vett családi ház piaci értéke után kell bevallani, amelyet levonásba is lehet helyezni, ha a cég a családi ház bérbeadásakor a bérleti díjra a 27%-os áfát felszámítja.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján az ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása mentes az adó alól, a 88. § (1) bekezdésének b) pontja szerint azonban adókötelessé tehető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Beruházási tervek leírása

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...tételnek valamennyiszolgáltatásnyújtásra (lakóingatlan kivételével) ki kell terjednie!] Az adottingatlan adóköteles formában történő bérbeadását viszont csak akkor lehet azadóhatósághoz bejelenteni, ha az ingatlan felépült, és így az részben vagyegészen bérbe adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Beruházás alvállalkozókkal

Kérdés: A kft. alvállalkozók bevonásával éttermet építtet, amit később bérbeadással fog hasznosítani. Az alvállalkozói számlában szereplő áfa mikor vonható le, az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni? Ez saját rezsis beruházásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.éttermet építtet, amelyet bérbeadás útján fog hasznosítani, akkor aztmindenképpen beruházásként kell elszámolni. Beruházásnál viszont nincsalvállalkozó, csak vállalkozó(k) van(nak), mivel a kft. mint megrendelő sajátmagának építtet.Annak eldöntését,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Számlázott érték összetételének módosítása

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...csak 2005januárjában készült el, a számla alapján könyvelni csak 2005-ben lehetett,természetesen az előzetesen felszámított áfát is.A bérbeadás ténye természetesen nem befolyásolhatja azáfa-visszatérítést. Valószínű, hogy az adóhatóság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.