Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt gondolatmenettel nem lehet egyetérteni, mert alapvetően ellentétes a számviteli előírással.Eldöntendő, hogy felújításként vagy beruházásként kívánják az elvégzendő munkákat elszámolni.A felújítás számviteli előírások szerinti értelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Könnyűszerkezetes raktársátor minősítése

Kérdés: Bérbeadási céllal, a bérbeadó telephelyén, a talajhoz megfelelő alapozással rögzített könnyűszerkezetes raktársátort a tárgyi eszközök mely csoportjában kell aktiválni? A Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint milyen kulccsal számítható a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény az építményre (ezen belül az épületre, egyéb építményre) értelmező rendelkezést nem tartalmaz. Ezért a szakirodalomban használt építmény értelmező rendelkezéséből kell kiindulni a válasz megadásához.Építmény mindazon végleges vagy ideiglenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Lízingbe vevőtől bérbe vett eszköz

Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbe vett termelőeszközöket a könyvviteli nyilvántartásában szabályszerűen rögzítse beruházásként, majd aktiválja, és a bérbeadás időpontjától terv szerinti értékcsökkenési leírást számoljon el. (A lízingbe vevő csak az eszközei között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Maradványérték megállapítása ingatlannál utólag

Kérdés: Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...korábbival. Amennyiben az összehasonlítás eredményeként azt állapítják meg, hogy változás következett be az épület használatában (bérbeadás esetén ez nem jellemző, de nem kizárt), az az épület használatának időtartamát növeli meg. A cég azonban úgy döntött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Bérbe adott ingatlan amortizációja

Kérdés: A társaság az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja. Szüneteltetheti a bérbe adott üzlethelyiség amortizációelszámolását a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...az évenként elszámolandó értékcsökkenés, illetve értékcsökkenési leírás mértékét is már korábban meg kellett határozni. Így a bérbeadás kapcsán a már rögzített amortizációs kulcsok megváltoztatásának és nem az elszámolás megszüntetésének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Bérbe adandó terület átalakítása

Kérdés: Iroda-bérbeadással foglalkozó cég a bérlő igényeinek megfelelően átalakítja a bérbe adandó területet. Az átalakítás költségei egy részének fedezetére a bérbevevő, erről szóló számla alapján, bérleménykiépítési hozzájárulást fizet. Hogyan kell elszámolni ezt a hozzájárulást? Csökkenthető ezzel az aktiválandó átalakítási költségek összege?
Részlet a válaszából: […] ...előírással alátámasztani nem lehet. Tekinthető esetleg ilyen címen történő végleges pénzeszközátadásnak, ha a bérlő számára a bérbeadást meg kívánják drágítani!)Hangsúlyozni kell, a bérbe adandó területnek a bérlő igényeihez való hozzáigazítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja termékértékesítésnek minősíti a termék birtokbaadását olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Védjeggyel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...ha a licenc időszaka egyik évről a másik évre átnyúlik (ez esetben időbeli elhatárolás alkalmazandó).A határozatlan időre történő bérbeadás esetén a védjegyhasználati díjat – az előbbiekben leírtak szerint – kell adóztatni, a védjegyhasználati díjként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Nyílt végű pénzügyi lízing vagy bérlet

Kérdés: Ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében tehergépjárművet bérel. A bérlet kezdetén kap egy elszámolási bizonylatot a gépjárműről, ami alapján az eszközt aktiválják, és 20%-os maradványérték meghatározásával, 20% amortizációs kulccsal leírják. Eltelt 6 év, a lízingkötelezettséget kifizették. Az eszköz aktivált értéke 20 000 E Ft, a maradványérték 4000 E Ft. A társaság az eszközt megvásárolja 3000 E Ft-ért. Mi történik a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben is), erről csak a futamidő végén döntenek, ez az Áfa-tv. szerint nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás (bérbeadás), amelyet nyílt végű pénzügyi lízingnek neveznek.Számviteli szempontból nincs ilyen megkülönböztetés, mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk 2012 áprilisában használt eszközöket vásárolt 7000 E Ft értékben. Számviteli politikánk alapján az egyedenként 100 E Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközök beszerzési értéke a használatbavételkor egy összegben kerül értékcsökkenési leírásként elszámolásra. A 100 E Ft és 200 E Ft közötti beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési értékét két év alatt számoljuk el értékcsökkenési leírásként, a 200 E Ft felettieket a várható használati idő figyelembevételével, így 2012 áprilisában 5000 E Ft értékcsökkenést számoltunk el. A beszerzett eszközöket áprilistól bérbe adjuk. A bérlet futamideje négy év, negyedévente 450 E Ft + áfa a bérleti díj. A fentiek alapján a bérbeadásból származó árbevétel nem fedezi az értékcsökkenési leírás költségként elszámolt összegét. A fenti elszámolás megfelel-e a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen is, meg nem is!Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése a vállalkozó döntésétől függően ad lehetőséget a 100 E Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke egyösszegű leírására. Ha a kérdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
1
2