Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás

Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatára a válaszunk az, hogy a felvetett problémákra tekintettel, magát a kérdést legalább fél évvel a beolvadás tervezett időpontja előtt fel kellett volna tenni.A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mert abban egyrészt hol beruházást, hol felújítást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházások

Kérdés: A cég bérel egy kivett lakóház, udvar megnevezésű, 411 négyzetméter területű ingatlant. A bérbeadóval megállapodtak, hogy legkésőbb 5-6 éven belül a cég megveszi az ingatlant. A bérleti szerződést úgy kötötték, hogy a cég értéknövelő beruházásokat hajt végre az ingatlanon. Az udvaron található romos garázst és a garázzsal egybeépített kerítést a cég elbontotta, a fákat kivágta és az udvart átalakította parkolóvá. Az udvar másik oldalán található kerítésen végzett kisebb bontás után a kerítést átalakította. A későbbiek során a lakóépületet is szeretné felújítani és irodává, tárolóvá átalakítani. Ez egyelőre bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás, célszerű megbontani aszerint, hogy épület, parkoló vagy kerítés. Nem tudom eldönteni, hogy a bekerülési érték része-e, vagy igénybe vett szolgáltatás (a kerítésbontás, sittelhordás, illetve épületbontás, sittelhordás, kapukészítés). Amikor megveszi a cég az ingatlant, akkor a bekerülési értéket meg kell osztani telekre és építményre, az építményeket épületre, kerítésre, parkolóra. Az ingatlan megvásárlását követően hogyan kezelem majd a bérelt ingatlanon végzett beruházást, felújítást?
Részlet a válaszából: […] Nagyon nehéz a kérdésre válaszolni, mert a számviteli elszámoláshoz szükséges alapfogalmak sem tisztázhatók a kérdés alapján.Sokszor leírtuk, hogy olyan tárgyi eszköz nincs, mint az ingatlan. Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportjának a közös elnevezése. Így a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Bérelt ingatlan felújítása, adóalap-csökkentés

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. bérelt ingatlanban irodájának kialakítását, felújítását végezte el. Az irodakialakítás tárgyévi beruházási költsége a társaságiadó-alap megállapításánál a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető-e, különösen tekintettel arra, hogy kivételt képez, ha üzemkörön kívüli ingatlanon végzik a felújítást?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan esetében.A kérdésből nem derül ki, hogy a kérdező miért hivatkozik az üzemkörön kívüli ingatlanon végzett felújításra? A bérelt ingatlanban a kft. irodája, ahol a központi ügyintézést, az építőipari előkészítői feladatokat végzik, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Masszázsmedence, szauna

Kérdés: Az áfaalany kft. támogatás keretében a meglévő (bérelt) ingatlanon átalakításokat végez (zsaluzás, szigetelés, épületgépészeti szerelés, ácsmunka, falazás, kőművesmunka). Az átalakítás építésiengedély-köteles (a támogatás a benyújtott számlák 60 százaléka). Az áfaalany által megrendelt munkák fordítottan adóznak. A támogatási szerződés mellékletében szerepel olyan tétel, hogy masszázsmedence, szauna. Ezek is fordítottan adóznak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerintiépítési-szerelési munka esetében az áfát a termék beszerzője, a szolgáltatásigénybevevője fizeti meg, ha az adott építési-szerelési és egyéb szerelésimunka építési hatóságiengedély-köteles, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Értékcsökkenés a felújítás után

Kérdés: Orvosi tevékenységet folytató betéti társaság az önkormányzati tulajdonú rendelőjét átalakítja (bontás, nyílászárók beépítése, gépészeti szerelés stb.) 2 millió forint értékben, amelyhez 1 millió forint önkormányzati támogatást kap. Milyen összegű értékcsökkenés számolható el az Szt. és a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének7. és 8. pontja szerinti értelmező rendelkezésből kell kiindulni. A 7. pontszerint beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésénekmegváltoztatását, átalakítását, élettartamának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Lakásbővítés vagy új épület

Kérdés: A kft.-ben a férj és a feleség a tulajdonos. A vállalkozás eredeti telephelye egy 4 szobás lakás, ami a gyermekeik tulajdonában van. A lakást bővítették, jelentős értékű csarnok épült a lakás mellé. A gyermekek és a szülők között nincs bérleti szerződés. A felépült csarnok üzembe helyezése után értékcsökkenés címén alkalmazható-e a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint "Idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházás" 6%-os leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő tárgyi eszköz,míg a csarnoknak a kft. nyilvántartásában szereplő tárgyi eszköznek kelllennie, az nem minősíthető idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházásnak. Ígya Tao-tv. 2. számú melléklete I. Épületek részében előírtak szerint kell akft.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy autómosó tevékenységet folytató vállalkozás fűtési rendszert szeretne kiépíteni bérelt telephelyén. Eddig egyáltalán nem volt ott fűtés. Ha a cég mikrovállalkozásnak minősül, és az egyéb feltételeknek megfelel, igénybe veheti-e a beruházás értéke alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt? Ha olyan fűtési rendszert épít ki, amely ún. hőlégfúvásos, és gázolajjal fűtenek, akkor a gázolaj jövedéki adója visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerintikedvezmény a korábban még használatba nem vett (azaz új) ingatlan, valamint akorábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közésorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Mikro- és kisvállalkozás kedvezménye, korábban használatba nem vett

Kérdés: Mit jelent a mikro- és kisvállalkozók által érvényesíthető kedvezményre vonatkozó rendelkezésekben a "korábban még használatba nem vett" kifejezés?
Részlet a válaszából: […] A "korábban még használatba nem vett" kifejezés alatt olyan ingatlant, műszaki berendezést, gépet, felszerelést kell érteni, amelyet még sem az adózó, sem más belföldi vagy külföldi illetőségű személy (magánszemély, társaság, intézmény stb.) nem helyezett üzembe, nem vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.