Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] ...és azon épít új épületet, üzemcsarnokot, ami független a korábbi építménytől. Így az új üzemcsarnok építése nem tekinthető bérelt ingatlanon végzett beruházásnak, mert nem a földterület, a telek értékét növeli. Az új üzemcsarnokot a kft.-nek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás

Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatára a válaszunk az, hogy a felvetett problémákra tekintettel, magát a kérdést legalább fél évvel a beolvadás tervezett időpontja előtt fel kellett volna tenni.A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mert abban egyrészt hol beruházást, hol felújítást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházások

Kérdés: A cég bérel egy kivett lakóház, udvar megnevezésű, 411 négyzetméter területű ingatlant. A bérbeadóval megállapodtak, hogy legkésőbb 5-6 éven belül a cég megveszi az ingatlant. A bérleti szerződést úgy kötötték, hogy a cég értéknövelő beruházásokat hajt végre az ingatlanon. Az udvaron található romos garázst és a garázzsal egybeépített kerítést a cég elbontotta, a fákat kivágta és az udvart átalakította parkolóvá. Az udvar másik oldalán található kerítésen végzett kisebb bontás után a kerítést átalakította. A későbbiek során a lakóépületet is szeretné felújítani és irodává, tárolóvá átalakítani. Ez egyelőre bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás, célszerű megbontani aszerint, hogy épület, parkoló vagy kerítés. Nem tudom eldönteni, hogy a bekerülési érték része-e, vagy igénybe vett szolgáltatás (a kerítésbontás, sittelhordás, illetve épületbontás, sittelhordás, kapukészítés). Amikor megveszi a cég az ingatlant, akkor a bekerülési értéket meg kell osztani telekre és építményre, az építményeket épületre, kerítésre, parkolóra. Az ingatlan megvásárlását követően hogyan kezelem majd a bérelt ingatlanon végzett beruházást, felújítást?
Részlet a válaszából: […] Nagyon nehéz a kérdésre válaszolni, mert a számviteli elszámoláshoz szükséges alapfogalmak sem tisztázhatók a kérdés alapján.Sokszor leírtuk, hogy olyan tárgyi eszköz nincs, mint az ingatlan. Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportjának a közös elnevezése. Így a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt kérdések egyik kiváltó oka az, hogy a köztudatban nem tisztázódott – sokszor történt ismétlés után sem – az ingatlan mint tárgyi eszköz fogalma. Az ingatlanfogalom a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli, magában foglalja a földterületet, a telket, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Magánszemély által végzett felújítás

Kérdés: A kft. tulajdonában áll egy leromlott állapotú lakóingatlan. A kft. felújításra forrásokkal nem rendelkezik, banki hitelt nem kap. Bérbe­adással tudná hasznosítani. A bérlő egy magánszemély lenne, aki a bérleti díj elengedése fejében saját erőből vállalná az ingatlan felújítását. A magánszemély a felújítás költségeiről nem tud számlát kiállítani. Szerződés alapján lehet-e a felújítás költségeit aktiválni, a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként előírni, illetve a kiállításra kerülő bérleti díjról szóló számlákat ezen kötelezettséggel kompenzálni? Vagy a magánszemélynek kölcsönszerződéssel kell a kft. rendelkezésére bocsátani a felújítás költségeinek a fedezetét?
Részlet a válaszából: […] A lakóingatlan (épület) felújítását szakszerűen, az építési előírásoknak megfelelően a magánszemély csak akkor tudná elvégezni, ha az ehhez szükséges képesítéssel, engedéllyel rendelkezik. Ha viszont a magánszemély a szükséges szakképesítéssel rendelkezik, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] A válasz alapvetően attól függ, hogy a bérbeadó és abérbevevő hány szerződést kötött, és azok milyen tartalommal készültek.Ha a bérleti szerződésben rögzítettek szerint a bérletidíjon túlmenően a bérbeadó áthárítja a bérleménnyel kapcsolatos közüzemiköltségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Ültetvény amortizációja

Kérdés: Bérelt földterületen a kft. a Tao-tv. 2. számú mellékletének III. Ültetvények 2. csoportjába tartozó őszibarack, ... komló, ... fűztelep növénykultúrát kíván telepíteni a talajtani szakvélemény függvényében. A Tao-tv. szerint milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] A választ a Tao-tv. 2. számú mellékletének hivatkozott részerögzíti, a leírási kulcs 10 százalék.Zavaró lehet az, hogy a kft. bérelt földterületen kívánja azültetvénytelepítést elvégezni. Az ültetvény az egyéb építmények közé tartozótárgyi eszköz, és mint ilyent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szerződés, megállapodás, vagy az ennek alapján megkötött bérleti szerződés tartalmazza. Így egyértelmű, hogy a korábban bérelt ingatlan eladási árába beszámították a korábban megfizetett bérleti jogot. Ebből pedig az következik, hogy a bt.-nél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás elszámolása

Kérdés: Vendéglátóegység 2000 áprilisában nyitott, azt megelőzően a bérlő a bérleményt felújította. A felújítás költségét évi 6 százalékkal amortizáljuk. A felújítás áfáját visszaigényeltük. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz előtt a következőket kell megjegyezni.A bérelt ingatlan (épület) nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt ingatlanon (épületen) végeznek értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti beruházást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.