Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott juttatást kell kimutatni, a fizetendő személyi jövedelemadóval együtt. A fizetendő szociális hozzájárulási adót pedig bérjárulékként kell elszámolni. Mindezt a vezérképviseletnél. Alapvető probléma az, hogy az egyes meghatározott juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Amennyiben a bruttó kötelezettségnél kevesebb az azt csökkentő tételek együttes összege, a különbözetet a bevallott összegben a bérjárulékok között kell kimutatni.Amennyiben a bruttó kötelezettség részben visszaigényelhető, a visszaigényelt összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés:

A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?

Részlet a válaszából: […] ...jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni a fizetendő személyi jövedelemadóval együtt, a szociális hozzájárulási adót pedig a bérjárulékok között. Ha az ajándék nem minősül az egyes meghatározott juttatások közé tartozónak, akkor is személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó személyi jellegű egyéb kifizetés, így azt oda át kell vezetni: T 559 – K 8751. A társaság az egészségügyi hozzájárulást a bérjárulékok között köteles elszámolni (T 561 – K 463-10).Természetesen, ha a kérdés szerint üzletrészhez jutó tagok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.